Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi és vegyes közlések - 100

102 TÁRCZA. munka a leideni 3 első könyv s a kolozsvári egyetemi könyvtári 4-ik könyvvel együtt, mintegy 100 nagy nyolczadrét alakú ívet fog kitenni, két nagy kötetben fog megjelenni, mindenik körülbelül 800 lapra terjedve. Előfizetési ára 18 frt. A hollandokhoz intézett felhívást magyar fordításban azzal a kérelemmel teszi közzé Sznlay Károly, hogy ne hagyjuk cserben a külföld méltó várakozását s mennél számosabban fizessünk elő a nagybecsű munkára. Az előfizetési pénz a Prot. Egyházi és Iskolai Lap szerkesztőségéhez küldendő. Egyelőre elég 10 frt. beküldése, a még hátralevő 8 frt. az I. k. megjelenése után küldhető be. — IIADLOFK pétervári tanár a gr. Kuun Géza Codex Cumanicusáról egy terjedelmes önálló munkát írt, s azt a pétervári akadémián felolvasta, mely külön kiadásban megjelent, s nemcsak méltányolja a codex cumanicust, hanem ennek anyagát önálló nyelvtanná dolgozta fel. Ugyanez megjelen németül is a lipcsei »Zeitschrift für vergleichende Sprachwissenschaft« I. és II. Jahrgangjában. — ADATOK A MAGYAR KIS-ALFÖLD közgazdasági és vízrajzi múltjáról cz. a. érdekes tanúlmányt olvasunk Fekete Zsigmondtól a »Gazdasági mérnök« 1885. okt. 11., 18. és nov. 8., 15. számaiban. Győr, Sopron és Mosony vármegyék régi közgazdasági és vízrajzi múltját ismerteti. Külön fejezetekben szól a régi hajózásról, a hidakról elkezdve az Árpádokon, majd a lecsapoló csatornákról és árvédelmi töltésekről, a halastavakról, a malmokról; továbbá ismerteti a Rábcza régi folyását, végül a Fertő régi állapotát. A gazdag történeti kútfők alapján írt tanulmányban kimutatja, hogy a magyar Kis-Alföld egykor oly közgazdasági állapotnak örvendett, mely számot tett volna Európa bármely nyugoti államában. Kétségtelen az is, hogy őseink már az Árpádok idejében a folyamrendezésekre és árvédekezésekre kiváló gondot fordítottak és idevágó munkálkodásaik nem idegen átplántált intézmények gyümölcse, hanem minden ízében őseredeti magyar alkotások voltak. Történeti tanúlmánya folyamán levonja a praktikus tanúiságokat az új szabályozásokat illetőleg is. — GACIIAIÍD LOÜIS PROSPER, a belga állami levéltár igazgatója s Akadémiánk külföldi tagja, decz. 24-én Briisselben hosszas betegeskedés után meghalt. Született Párisban 1800-ban. Egész hosszú életét a történetírásnak és kutatásnak szentelte, s azon államok történetét, melyek Németalfölddel összeköttetésben voltak, nagybecsű forrásmunkákkal szaporítá. Horváth Mihálynak is számkivetése alatt ő nyújtott segédkezet a négy kötetes Briisseli Okmánytár összegyűjtésére. — BR. NYÁRT ALBERTET f. hó 4-én d. u. 1 órakor temették el ünnepélyesen a pilisi családi sírboltba. Társúlatunk díszes babérkoszorút küldött a koporsóra s dr. Szádeczky Lajos társúlati segédtitkár által képviseltette magát a temetésen. Az Akadémiát Kápolnai István, a Heraldikai Társaságot dr. Szendrei János képviselte. Mindhárman egy-egy rövid beszéddel vettek búcsút a megboldogúlttól s fejezték ki a tudományos testületek részvétét.