Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. LINDNER GUSZTÁV: Ruland-oszlopok a szepesi és erdélyi szászoknál

A SZEPESI ICS ERDÉLYI SZÁSZOKNÁL. «1 észlelhető csekély hasonlatosságból, — mely talán csak papíron létezik, — a két egymástól oly messze levő szobor közt rokonságra következtetni s ezáltal magát azon veszélynek tenni ki, hogy mind két oldalról visszaűtasítsák. Nagyobb figyelembevételt érdemel azon tény, hogy a szepesi gyarmatosok között szászok, thtiringiaiak és meiszeniek x

) is voltak, kiknek ősi lakhelyeikben a Ruland-oszlop, — mint azt Zöpfl megczáfolhatlanúl kimutatta — egykor honos volt s ott még most is található. Ezen felül nem hagyhatjuk figyelmen kívül azon körülményt, hogy a szepesi szászok városaiban a »Sachsenpiegel« s a magdeburgi jog kétségkívül érvényben voltak, mely körülmény hangsúlyozásával azon útak és módok egyikét akarjuk kiemelni, mely által e Ruland-oszlop új hazájába juthatott. Minthogy azonban ilyen feltevések jogtörténelmi szempontból csak akkor bírnak nyomatékkal, ha egyéb, döntő okmányi bizonyítékok által is támogattatnak : azért e helyen a bártfái Rulandra vonatkozólag még csak azt jegyezzük meg, hogy a fából készült oszlop talán Bártfának Nagy Lajos által 1370-ben történt várossá emeltetése alkalmából, a városi szabadság és önállóság, valamint a vérbíróság és vásárjog jelképeűl lőn felállítva és hogy a XVII. században történt megpánczéloztatása után nyerte azon gyanús toldalékokat, melyek társaitól hátrányára megkülönböztetik. Jelentőségét azonban korántsem kicsinyelhetjük annyira, mint azt gr. Dessewvfy József2

) tette, ki a neki római harczos gyanánt bemutatott Rulandot, némi indignatióval, mint fából készült s pléhvel bevont olyan szobrot jellemzi, mely egy alacsony, vaskos, pisze orrú tót parasztnál mást nem ábrázol és semmi rómait nem mutat. A bártfainál talán korára fiatalabb, de jogtörténelmi jelentőségére nézve — szerintem — sokkal fontosabb a szebeni Ruland. Minthogy Szeben már 1224-ben az Andreanum következtében a szebeni provinczia főhelyévé emelkedett, s a vásárszabadságot élvezte, 1367. óta pedig szabad királyi város és egyszersmind a szebeni provinczia s azonkívül számos helység és területrész főtörvenyszékének székhelye volt, azon véleménynek adhatunk kifejezést, hogy az erdélyi szászok főhelyén felállított Ruland-oszlop nemcsak az önálló bíróság és vásárszabadságnak, hanem egyszersmind a város függetlenségének jelképeűl tekintendő. Hogy az erdélyi szászoknál egyedül a főhelyen található !) Thuroczi Chron. Hung. P. II. с. 22. 2) Bártfai levelek, 1818, 9 lp.