Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. LINDNER GUSZTÁV: Ruland-oszlopok a szepesi és erdélyi szászoknál

66 RULAND-OSZ LOPOK által ') melyet azonban Lőrincz szobrának neveznek s egyLőriucz nevű lovaggal hoznak összeköttetésbe, ki Róbert Károlytól 1324-ben a város alapítására s felépítésére engedélyt nyert volna. Miskovszky e szobrot joggal Ruland-szobornak tekinti s azt tartja,hogy az a városi szabadság- és önállóságnak egyik szembetűnő jelképe s épen ezért eredetileg a városház tetejének csúcsán volt felállítva, hogy messziről észrevehető legyen. 1733-ban egy ott állomásozó ezred német tisztjei állítólag annyit lődöztek a szoborrra, hogy e vandalismus nyomai még ma is észlelhetők. Ugyanez alkalomból a szobrot a városház előcsarnokába helyez­ték át, hol még jelenleg is látható. A legélénkebb érdekeltséget ezen, 2-58 méternyi .magas Ruland-oszlop iránt kétségkívül azon túdósítás kelti, hogy erede­tileg cserfából készült s csak később, úgylátszik 1641-ben Elzer Jónás által vonatott be rézlemezekkel. Minthogy e Ruland-oszlop eredeti alakját korábbi időkben soha sem írták le, vagy ábrázolták, azért szülőföldjére s felállítá­sának idejére nézve csak gyanításokra vagyunk utalva. Hogy az oszlop eredetileg fából készült,azt véleményem szerint nemcsak ma­gasabb kora mellett szól, hanem azt azon körülmény is támogatja, hogy később rézlemezekkel vonatott be ; hogy karddal öveztetett körűi és lobogós lándsával diszíttetett fel, mely utolsó két körül­mény valódi jelentésének magyarázatáúl akar szolgálni. A szobor jobb keze, a legtöbb Ruland-oszlop módjára fel vau emelve s olyan állást foglal el, hogy abban a lándsa helyett kard is képzelhető. A lemez-pánczél és sisak szerkezete a XYI-ik századra vallanak. Különösen feltűnő a balkéz tartása, mely egy, a tok­jában nyugvó kard fogantyújához alkalmazkodik. A bártfai Ruland-oszlop valamennyi eddig ismeretes 11. o. közül az egyetlen, mely jobbjában lándsát tart, a kardot pedig tokban viseli, miáltal a mintegy lemondani látszik a vérbíróság gyakorlását feltűntető legjellemzőbb jelképnek, — melynek a ki­rántott és magasra emelt kard tekintendő, — kellő kiemeléséről. A bártfai Ruland annyiban hasonlít az erfurti Rulandhoz 2 ) amennyiben az előbbi egy hajdan fellobogózott lándzsát, az utóbbi pedig egy lobogót tart jobbjában és hogy a kard alakja mindket­tőnél görbe ; de ezzel minden további hasonlatosság meg is szűnik. Ki merészelne pl. a bártfai és burgi 3) Ruland arczvonásai közt x) Hazánk és külföld 1868-ki évf. 22. lp. ; Monumenta Hungáriáé archaeolog. IV. 2. 81. 2) Dr. Zöpfl H. Die Rulandssiiule stb. 248. lpja. 3) Zöpfl id. h. 264. lpja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom