Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - II. közl.

MAGYARORSZÁG BELÁLLAPOTA 1680. A Történelmi Társúlat által a Bay Ilona díjjal jutalmazott pályamű. — második közlemény. Mindenesetre kedvezőbbek voltak a népesedési viszonyok a királyi Magyarország némely részeiben s szabályul állítható, hogy minél távolabbra esett valamely megye a török uralom szomszédságától, annál sűrűbb volt a lakossága. Különösen a Vág völgye s közeli vidéke nyújtott népesedési tekintetben elég kedvező képet.1) A mérleget azonban ez is csak kevéssé javítja. Az ország egy részében sem voltak oly normális közállapotok, melyek a lakosság szabályszerű szaporodásának alapföltételei. A másfél száz évi háborús korszak hatásait az ország minden tájéka érezte. Mindenütt hiányoztak ama gazdasági alapok, melyektől a népesség szaporodása függ. A termelési viszonyok igen szerények voltak ; az ország azon része, mely ma természet-alkotta éléstár, akkor puszta vagy — ami ezzel körülbelül azonos — török birtok volt ; a hegyek közt pedig az élelmiszerek csekély termelése magában is kizárta a sűrűbb, nagyobb lakosságot. Ahol török nem járt, ott az idegen katonaság dúlásai, a vagyonbiztonság teljes megrendülése, az állami kulturtevékenység hiánya, a közintézmények reformjának lehetetlensége, a parasztság nyomott helyzete és sok más körülmény működött közre, hogy az élelmi szerek évi termelésének mennyiségét csökkentse s ezzel magát a lakosság számát is alacsony, néhol minimalis fokra szállítsa le. Ahol kedvezőbbek voltak a 1) A XVII. század elején Árva, Liptó, Nyitra és Trencsén megyékben, melyekben ma csaknem nyolczszázezer ember él, 178,513 kath. és prot. lakost írtak össze. Az összeírást közli Timon Ákos : A párbér története. SZÁZADOK. 1885. IX. FÜZET. 42