Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - II. közl.
632 ACSÁDY IGNJLCZ. megélhetés feltételei, pl. a városokban, ott a lakosok száma aránylag nagyobb volt, sőt sok helyen meghaladta a mostanit. Igen sok adat sejteti, hogy a városi és vidéki lakosság közti arány a XVII. században lényegesen eltért a mostanitól s a királyi Magyarországban aránylag még több ember élt városban, mint ma. A személy- és vagyonbiztonság a városok falai mögött mégis csak nagyobb volt, mint a vidéken, mely katonák, martalóczok, török és magyar portyázok, kuruczok és labanczok előtt védtelenül nyitva állt. Ami csekély közigazgatás és jogélet megmaradt, az szintén a városba és a várakba húzódott vissza. Mindez a legközvetlenebb hatással van a népességre és mozgalmaira. Nemcsak a királyi, hanem a török Magyarországon is főleg a városok mentették meg a lakosság egy, az akkori viszonyokhoz mérten jelentékeny részét s nekik köszönhető, hogy az ország egészen pusztasággá nem változott. A városi és vidéki lakosság közti aránytalanságot sejtetik az egyes uradalmakról fenmaradt adatok. így példáúl Bereg megyében a munkácsi s a vele 1680-ban egyesített szent-miklósi uradalom öt városból s 180 helységből állt. A városok itt is elég nagyok. Munkácson az özvegyekkel és nyomorékokkal valami 215 család lakott 193 telken, melyek közül azonban 19 puszta volt. Beregszászon 281 család íratott 1672-ben össze s a városban még 118 puszta telek volt. *) Ez elég népes városokkal együtt a roppant urodalom aránylag igen csekély adót fizetett, bizonyára azért, mert a sok — 180 — faluban aránylag nagyon kevés volt a lakosság. Hogy ez nem önkényes föltevés, bizonyítja egy 1652-ki összeírás 2 ) Zemplén megye néhány falujából. Nagy-Ruszka faluban, melynek ma 695 lakosa van, 16 zsellér és egy szabados lakott ; puszta telek volt 12. Kolbászó faluban — ma 260 lakossal — 45 család, Priszlopon — ma 109 lakossal — 19, Brezoveczen — ma 119 lakossal — 7, Osztroznyiczán — ma 138 lakossal — 18 család íratott össze. A bérezés, sziklás vidékeken, habár távol estek a török uralomtól, a természeti segélyforrások csekélysége folytán sem élhetett sűrűbb, nagyobb lakosság. *) Lehoczky : Bereg megye I. II. 2) A leltszi konvent levéltára. 3b.
