Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Érdekes válóper a XVIII. századból

608 KÜLÖNFÉLÉK. tartó félnek circulusait pedig fényes vívmánynyal »gyarapította s öregbítette.« Báró Kemény Ádám ügye azonban nem határolódott a közös örömek e stádiumában. Sem gróf Rhédey Drusiánna, a hites feleség nem nyugodott meg a dolgok ilyetén facitjában. sem pedig, sőt minél kevésbbé a protestáns orthodoxia. A törvényes hitestárs, kinek méltósága, vagy mondjuk menthetőbben, női önbecsérzete vala sértve, habár hibáktól ő sem volt mentes ; valamint az egyház, mely egyik, nagy nevet viselő hívét veszté el Kemény Ádámban ; mint szintén a család maga, a mely egyik tagjának convertjében a családi hagyományok repudiálását látta ; s főleg gróf Kemény László, az erdélyi kormányzó s családjának ez időben feje : nem elégedtek meg az ügy emigyen alakúit, de épen nem remélt fordulatával. A pert a méltóságos gubernium » a még méltóságosabb erdélyi udvari cancellaria, utolsó instantiában pedig a felség elé vitték. S itt kezdődik báró Bajthay Antal püspök szereplése. A vis major, a vis maxima közbejövetele. A torda-utczai ház hibáját helyrehozni s egyszersmind a convertált főrendet a grex kebelében megtartani, s talán a forró szerelmet is diadalra juttatni •— Bajthay jól tudta, hogy mi a szerelem s mik exigentiái : méltán tárgyát képezhetek az eszes és taktikus püspök ügyességének. A Sincera Facti Species szól mellette. Hogy ez érdekes, pompásan concipiált iratot épen ő fogalmazta volna, nem tudom ugyan bizonyítani, de minden körülményt, a perakta tendentiáját, kenetteljes hangját — az írat minden sora papi észre s logicára s nem a requisitor-apáéra vall, — az invectivák éleseszü csoportosítását tekintve : tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a Facti Species nem máséból, hanem Bajthay tollából eredt. Kabulistikában vetekedik a mi korunk legeszesebb ügyvédeinek minél jobban megfontolt, erősen megkérődzött fogalmazványaival. Sőt valóságos ügyvédi mestermű. A törvényes feleség hibáit finom ösztönnel csak leplezve sorolja fel, de sejteti, hogy férje iránt való hűtlensége tökéletesen »patedl« ; Kemény Ádám gyengeségeit, de megbocsátható gyengeségeit ellenben, szépítve ugyan, de vajmi természetesen beszéli el, hogy t. i. a borocskát szerette, mivel a boritalra búvában »kéntelenittetett« — furcsa okadatolása a titulus bibendinek — ; jó gazdának, szerző embernek mondja, habár a törvényes hitestárs prédának akarja declaráltatni; convertjére vonatkozólag' említi, hogy a nagyenyedi synodus által kiszabott, poenitentiát »ob interpositum remedium novi nem vihetvén végbe s a nehéz délibéra,tum alatt heverni nem akarván«, továbbá »vigyázván lelke üdvösségére« — katholikussá vált stb. ; az iratot pedig, a competens bírák valóságos enyhűletére, ügyes rhetorikai fordúlattal úgy végzi, hogy báró Kemény Ádám a per folytatását ugyan akarja, de hogy a