Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Érdekes válóper a XVIII. századból

KÜLÖNFÉLÉK. 617 dolog mindenképen jól legyen, »arc említett személyt házától elbo­csátotta« : egyszóval a Sincera Facti Sjieeies minden lehetőt el­követett arra, hogy a szerelmes ember nemcsak hívatott bírái rokonszenvét, hanem a miénket is teljesen kiérdemelje. A miénket — hiszszük, hogy a kegyes olvasó nem fog ellene szólani — ki is érdemlette. Nem azonban az akkori protestáns orthodoxiáét. S főleg nem a családi traditiókon csüngő kormányzóét, ki elég ha­talmas vala arra, hogy a válópernek, Bajthay püspök esze s be­folyása daczára, oly fordulatot adjon Bécsben, mely báró Kemény Ádámot menten sírba s a pert magát, Széles Terézzel s fiával egye­temben abba a hinárba vitte, bol a végkielégítés dolga kezdődik, de egyszersmind a rokonszenvé is végződik. Egyebek mellett e szomorú kimenetelű per is tanúságot tesz affelől, hogy az Erdélyben még a nagy királyné korában is hatal­mas protestantismusnak módja is, elég befolyása is volt a »dein caiholicam«-irányt annak minden ügyessége daczára legyőzni. S ki mondhatná, hogy abban a közművelődésnek valamelyes kára lett volna ? A válóper synodalis aktái valószínűleg a nagyenyedi ve­szedelemkor pusztúltak el, s így azokat nem ismerem, a Sincera Facti Species mellékleteit sem. Az erdélyi gubernium s az erdélyi udvari cancellaria levéltárában pedig nem kutattam a pernek immár politikai irányt vett aktái után. Minek is kutattam volna ? Megnyugtat ugyanis az a biztos tudat, — sa komor képet némileg ez enyhíti, — hogy a szerelmi regény két szereplője a sorsuk felett döntő per folyamata alatt is, habár csak rövid ideig, egymáséi lehettek. Szerethették egymást szívok egész teljével. S a vis ma­jornak szerencsétlenségükre közbejött e belekontárkodását szív­viszonyukba az a pár boldog év enyhítette, midőn egészen egy­máséi lehettek. Legalább én úgy hiszem, hogy egymáséi valának. De nem folytatom, hisz mindent s tán kelleténél is többet mondtam el. Lássuk tehát az érdekes okiratot. Sincera facti species. Báró Kemény Ádám úr házastársúl magának elveszi gróf Rhédei Drusiánna kisasszonyt, kivel is házasságoknak kezdetétől fogvájó darab ideig igen szép, egymás szeretetével folyó életet élnek, és az Istentől fiú­magzatokot is nyernek és azokot isteni félelemben s a tisztességes tu-1) Néhai atyám genealógiai iniíve szerint : latnán és Simon, (később Alsó-Fehérinegye főispánja és status consiliarius) ; Nagy Irán ellenben (M. o. es. VI. к. 175, és 1 80. 1.) csak az utóbbit említi ; a Facti Species,

Next

/
Oldalképek
Tartalom