Századok – 1885
I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Érdekes válóper a XVIII. századból
KÜLÖNFÉLÉK. 617 dolog mindenképen jól legyen, »arc említett személyt házától elbocsátotta« : egyszóval a Sincera Facti Sjieeies minden lehetőt elkövetett arra, hogy a szerelmes ember nemcsak hívatott bírái rokonszenvét, hanem a miénket is teljesen kiérdemelje. A miénket — hiszszük, hogy a kegyes olvasó nem fog ellene szólani — ki is érdemlette. Nem azonban az akkori protestáns orthodoxiáét. S főleg nem a családi traditiókon csüngő kormányzóét, ki elég hatalmas vala arra, hogy a válópernek, Bajthay püspök esze s befolyása daczára, oly fordulatot adjon Bécsben, mely báró Kemény Ádámot menten sírba s a pert magát, Széles Terézzel s fiával egyetemben abba a hinárba vitte, bol a végkielégítés dolga kezdődik, de egyszersmind a rokonszenvé is végződik. Egyebek mellett e szomorú kimenetelű per is tanúságot tesz affelől, hogy az Erdélyben még a nagy királyné korában is hatalmas protestantismusnak módja is, elég befolyása is volt a »dein caiholicam«-irányt annak minden ügyessége daczára legyőzni. S ki mondhatná, hogy abban a közművelődésnek valamelyes kára lett volna ? A válóper synodalis aktái valószínűleg a nagyenyedi veszedelemkor pusztúltak el, s így azokat nem ismerem, a Sincera Facti Species mellékleteit sem. Az erdélyi gubernium s az erdélyi udvari cancellaria levéltárában pedig nem kutattam a pernek immár politikai irányt vett aktái után. Minek is kutattam volna ? Megnyugtat ugyanis az a biztos tudat, — sa komor képet némileg ez enyhíti, — hogy a szerelmi regény két szereplője a sorsuk felett döntő per folyamata alatt is, habár csak rövid ideig, egymáséi lehettek. Szerethették egymást szívok egész teljével. S a vis majornak szerencsétlenségükre közbejött e belekontárkodását szívviszonyukba az a pár boldog év enyhítette, midőn egészen egymáséi lehettek. Legalább én úgy hiszem, hogy egymáséi valának. De nem folytatom, hisz mindent s tán kelleténél is többet mondtam el. Lássuk tehát az érdekes okiratot. Sincera facti species. Báró Kemény Ádám úr házastársúl magának elveszi gróf Rhédei Drusiánna kisasszonyt, kivel is házasságoknak kezdetétől fogvájó darab ideig igen szép, egymás szeretetével folyó életet élnek, és az Istentől fiúmagzatokot is nyernek és azokot isteni félelemben s a tisztességes tu-1) Néhai atyám genealógiai iniíve szerint : latnán és Simon, (később Alsó-Fehérinegye főispánja és status consiliarius) ; Nagy Irán ellenben (M. o. es. VI. к. 175, és 1 80. 1.) csak az utóbbit említi ; a Facti Species,