Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - II. közl.

592 A LONGOBÁRDOK Ez a barskampi erdőben, Bleckedéhez nem mésszé levő majorság az Elbe egyik ősrégi, élénk forgalmú réve mellett fekszik s terü­letén egész sor régi kőemlék van, mely tisztán bard maradvány­nak látszik. ') Bluhme véleménye szerint a krónika Scatenauga helye csak egyik változata a Skoringa szónak.2) Skoringából, mint ugyancsak Paulus Diaconusnál olvassuk, Ma и r ing db а jutnak a longobárdok. E vidék meghatározásá­ban nagyon eltérők a nézetek. Már Zeuss figyelmeztetett arra, hogy ez a szó a Ravennai Névtelennél is előjön Maurunganialak­ban, másik, régibb neve gyanánt a nagy patria ^áföís-nak, mely Dánia alatt terűi el, Daciáig nyúlik s magába foglalja Baias vagy Baiobaim országot is.8) Müllen hoff rámutat a Sangerhausen mel­lett levő Morungen, valamint a Northeim vidékén eső Moringen helységre. Hammerstein úgy vélekedik, hogy nem tekintve a Göt­tin gen vidéki Moringen területén létezett Morongano nevű gaura, a kérdés teljesen meg van oldva, ha ezt a helyet Magdeburg vidékére teszszük. itt van döntő értéke a Chronicon Gothanum következő sza­vainak : »Saxoniae pátriám attigerunt, locus ubi Pa.tespruna cog­nominantur.« A Moringau valóban Paderborn vidékével, mert az említett Patespruna nem más, mint Paderborn, szorosan érint­kezett, így lesz világossá Ptolemaeus is akkor, midőn a longobárd Christ adott ki, Seiringának van Seoringa írva. L. Archiv für ült. d. Ge­schieh tskunde: IV. 465. X. 366. *) Hammerstein-Loxten i. m. 56. 1. 2) Bluhme Die gens lavgob. I. 17. 1. — A mi Saxo Grain ma ticus (.História Daniae ed. Midler 1839. VIII. 418 1.: Primum itaque Blekin­giam adveeti ac deinde Moringiam praeternavigantes ad Gutlandium ее appulerunt, tibi, et Paulo teste, autore Prig dea Langobardorum voca­bulum, quorum postea gentem condiderunt, traduntur adepti ; tandem ad Rugram se applieantes desertisque uavigiia solidum iter ingressi [itt Rugilandot Rügen szigetével zavarja össze], cum multam ten-arum partem emensi armisque depopulati essent, post éditas late strages, postremo petitis in Italia sedibus, priscum gentis vocabulum suo nomine permuta-runt stb.) Blekingia nevét illeti, azt nem tartom egyébnek reminiscen­tiánál. Déli Scandináviában (Svédországban) van Gottland (ma Wisby-lan) és Blekingen (ma Karlskrona-län). Szerintem a Scatenauga is nem más, mint a Schatanavia (Scandinavia) egy változata. L. Fredigarius ed. Bouquet Recueil des histor. des Gaules. II. 8) Zeuss Die Deutschen 473. 1. **) j. Ugyanitt fölveti azt a kér­dést is, hogy hát ha a Mauringa talán csak másik neve az Elbe keleti oldalán elterülő alföldnek, maur mor-ból, mely a német. Moor, Sumpfland.

Next

/
Oldalképek
Tartalom