Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - II. közl.

VÁNDORT,ÁSA. 593 svévekct a sigambrok legközelebbi szomszédainak mondja. ') 8 minden jel arra vall, bogy ide nem az egész longobárd nép költözködék be. Ptolemaeus az Elbe vidékein, az angrivariak mögött is ismer még longobárdokat yiaxxoßaQÖoi néven. Sőt tovább menve, azt látjuk, bogy Paderborn környékéről sem költözött el az egész népraj. Bluhnie ugyanis űgy találta, liogy Közép-Westfália népessége (különösen Paderborn és Soest környékén) rendkívül sok hasonlatosságot mutat a családnevekben, paraszti intézményekben és jogfejlődésben a lüneburgi Elbevidék lakosságáéval, s a régi soest-liibecki jog némely pontjaiban emlékeztet a longobárd Edictusra.2) Ez csak akként fejthető meg, ha fölteszszük, hogy mindkét helyen longobárd elemek maradtak. 3

) Ez a körülmény, ha a következtetésben kissé merészeknek szabad lennünk, azt árulja el, hogy a mauringabeli longobárdok, a mint itt letelepültek, az általok lakott területet egyáltalában el sem hagyták. Némi súlyt ad e föltevésnek az is, hogy a Chronicon Gothanum szerint a longobárdok sokáig lakták ezen területet, s maga az Origó egyenesen G о laid á ba viszi őket az ős hazából, * a nélkül, hogy akár Mauringáról, akár a krónika elbeszéléséről tudomása volna. A Golaida nevet Paulus Diaconus az érthetőbb Golandáwal helyettesíti s művének legrégibb kézirata tovább javítja Rugolandára. Zeuss először Gotlandára — Góthországra — gondolt, azután inkább hajlott a st.-galleni szöveghez.4) Legújabban Eörstemann 5

) foglalkozott e szó etymologiájával s arra az eredményre jutott, hogy Golanda a régibb Gaviland alakból állott elő, szélesen kiterjedt sík szántóföldet jelentvén, a minőt vagy a Nordhausen melletti Aranyligeten (goldene Aue) vagy a magdeburgi termékeny partvidéken (Börde) érintett a longobárdok vonúlása. Bármiként magyaráztassék is ez a név, az az egy bizonyos, hogy a góthok országát, mely messze keleten, túl a Visztulán feküdt, hol a longobárdok soha sem fordúltak meg, semmi kép sem jelentheti. A következő Anthaib, Baiuaib és Burgundbaib nevekben lehetetlen első tekintetre észre nem vennünk a -haib vagy -aih !) L. Ptolemaeust 514. 1. 4. j. 2) Rothari király törvénykönyvében e. 204. előfordul ez a szó: silpmundia, — s ugyanez értelemben és alakban nem fordul elő sehol másutt, esak a régi lübecki jogban. 8) Bluhme Die gens I. I. 23 — 25. 1. és Plainer i. h. 175 — 176. 1. 4) Zeuss i. m. 472. 1. 5) Geschichte il. deut. Sprachstammes. IL к. 211. 1.