Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - II. közl.
A L0NG0ISÁRD0K VÁNDORLÁSA. 591 thaibot és hasonlókép Burguiidhaibot is lakták, a mely neveket gau- avagy helységneveknek lehet tekinteni.x ) Sem az angol-szász népmondák, sem Saxo Grammaticus, ki a hagyományokat tudákos magyarázatokkal tódította, nem vetekszenek fontosságra nézve ezen, bár első tekintetre ellentmondó, de a mint látni fogjuk, lényegükben mégis megegyező s egymást nagyon szépen kiegészítő adatokkal. Pál diakón az Origó nyomán ismerteti a vándorlást ; azonban a bejárt vidékek számát más kútfőkből szaporította. A góthai krónika meg a maga módja szerint megkísérté világosabb leírását adni a longobárdok bevándorolta iránynak. Nem fektetek semmi súlyt arra a furcsa combiuatiójára, hogy a longobárdokat előbb Thraciába küldi s azután kétszer költözteti be Pannóniába ; mindamellett a melyik adata helyes, azt előre is nagyon fontosnak kell kijelentenem. Maguk a bevándorolt vidékek, melyeket ezen forrásaink említenek, minthogy épen a nép ajakáról jegyeztettek föl, nem abban a sorrendben következnek, mint a melyben azokat az útban levő nép érintette. így példáúl a népköltészet az egymással rímelő Anthaib — Banthaib neveket egymás mellé tette. A történettudománynak ma már többé-kevésbbé sikerült e helynevek magyarázatát adni,-s azt hiszem, leghelyesebben teszek, ha a természetes sorrendben veszem őket tárgyalás alá. Tehát Pál diakón szerint a longobárdok első megállapodási helye S koringa volt. Müllenhoff azt hiszi, hogy ennek egy a töve az angol-szász scora s az angol shore szóval, a mely partot jelent s e szerint Skoringa annyit tenne, mint az Elbe partvidéke (Ufergau).2) S valóban a középkorban az Elbe balpartját dat Elfgestade néven is nevezték. 3) Hammerstein a régi alaknak megfelelő nevet a Sciringa (ma Schieringen) helynévben véli feltalálni.4) *) I. 10. 11. 13.: Magnam famis penuriam in Scoringa provincia perpessi, in Mauringam transire disponerent. Egressi Langobardi de Mauringa, applieuerunt in Grolanda, ubi aliquanto tempore eommorati, dicuntur post haec Anthaib et Banthaib, pari modo et Burgundaib, per annos aliquot possedisse ; quae nos arbitrari possumus esse vocabula pagorum seu quorumcumque locorum. Az ismertetett pesti codex a következőkép adja ezen passue fontosabb részét: Egresi itaq; langobardj de mauringa applicuer ingolanda. Ubi aliqndo tèpore cőmorati í d'nr p' hee anthab & banthaib parimdo & uurguudaib- P anno/" aliqt po^/ediiffe. 2) Müllenhoff Nordalbingische Studien. 1858. I. 141. 1. 8) Hammerstein-Loxten i. m. 56. 1. 1) j. 4) Csakugyan Paulus egyik régi kivonatában, melyet 1728-ban