Századok – 1885

I. Értekezések - DEÁK FARKAS: Adatok a török-tatár rabok történetéhez - I. közl.

A D A T О К A TÖRÖK-TATÁR RABOK TÖRTÉNETÉHEZ. —- ELSŐ KÖZLEMÉNY. A Corpus Juris ') ép úgy mint az Aprobata és Compilata constitutiók 2) szintén megemlékeznek XVI. és XVII. századi életünk e sajátságos jelenségéről, melyről ez alkalommal néhány adatot közölni szándékozom. Minthogy pedig az erdélyi részek többet szenvedtek e részben, és minthogy ők minden dolgaikat az országgyűlések elébe vitték s ott végezték,3) természetes, hogy az erdélyi törvénykönyvben részletesebb és behatóbb intézkedéseket találunk mint Corpus Л urisunkban. Különösen az 1657-beli szerencsétlen lengyel hadjárat volt oly végzetes, hogy annak következtében egyszerre mintegy 10,000 ember esett tatárrabságba vezérekkel Kemény Jánossal együtt. Tudjuk ugyan is, hogy a nyugtalan és nagyravágyó II. 'Rákóczi György nem tekintve protectora a fényes porta ellenzését, királyi koronát kereső hadjáratot indított, Lengyelországba s egy szép sereget oda bevezérelt, Tudjuk aztán, hogy ephemer diadalmak után szövetségeseitől elhagyatva, állítólagos pártjától elárúltatva, s úgy szólva a tatár kard élére kiszolgáltatva a reménytelenség rettenetes órájában maga a fejedelem néhányad magával úgy szólva haza szökött, tábora pedig a legszerencsétlenebb capitulatióra kényszerült, Mikor a vállalatnak rosz vége lett, ez erdélyi tanácsurak rendre mentegetőztek, hogy ők soha sem tanácsolták a fejedelemnek e vakmerőséget, — Kemény Barcsaira, Barcsai Keményre hárította a titkos tanácsadás felelőségét, sőt voltak olyanok is, Corpus-Juris Hung. 1563. art. 67 § 3. 2) Approb. Comp. Cous. Pars IV. T. 7. art I —V. 8) Egyik oka, hogy gyakori országgyűlések miatt a vármegyei élet Erdélyben nem is jutott soha a fejlődés oly magas fokára mint az anyaországi részekben. SZÁZADOK. 1885. VII. PÜZF.T, 38