Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - I. közl.

MAGYARORSZÁG BELÁLLAPOTA 1680. A Történelmi Társulat, által a Bay Ilona díjjal jutalmazott pályamű. — első közlemény. — Az idő óráján nem dörög harangütés, mely államoknak és népeknek jelezné, hogy életökben új korszak kezdődik. A tulajdonképen i kezdet mondja egy nagy bölcselő — a legtöbbször ismeretlen marad, észre sem vehető. Mikor indult, meg nemzetünk állami és társadalmi szervezetében az a válságos forrongás, mely több mint negyven évi keserves tusa után a magyar politikai genius egyik legszerencsésebb alkotásában, a szathmári békében nyerte engesztelő befejezését, azt szabatosan meghatározni alig lehet. De hogy 1670-ben a sokáig lappangó válság már teljes kitörésre jutott, az kétségtelen. Ez évvel veszi kezdetét a mozgalom, mely államjogi és politikai, gazdasági és társadalmi, szellemi és anyagi tekintetben teljes és gyökeres felforgatást idézett elő, mely nem hagyott érintetlen egy osztályt, egy népréteget sem, mely rohanó árként elmosta vagy kiforgatta a közintézményeket, megváltoztatta a hatalmi tényezőket s hullámaiba temette a régi, a középkori Magyarországot. Amaz évvel jutott hazánk a zűrzavaros átmeneti állapotba, melyen Europa minden országa nemrég átvergődött s melyet külföldi történetírók a keresztény polgárháborúnak neveznek. Magok az egykorúak tudták ezt. Az éles szemű Bethlen Miklós 1675. april 4-én így jellemezte a folyamatban levő mozgalmat : »Midőn e gyászos tragoediát mélyebben megfontolom és a belgák nyolezvan s a németek harminez éves ínséges háborúját szemlélem, felfogásom szerint ama háborúk kezdete a magyarországijelen mozgalmakhoz hasonló, de hasonló előzményeiben is.«1) Sárospataki füzetek XII. köt. SZÁZADOK. 1885. VII. FÜZET. 36