Századok – 1885

I. Értekezések - BARABÁS SAMU: Babenbergi Harczos Fridrik (1230-1246.)

496 BARABÁS SAMU. leg, s a Stiria elleni támadás idejét 1234-re helyezni által. Erre utal az említett évkönyv előadása is, midőn — nyilván a magyaroknak nem régen viselt hadjáratára czélozva — a stiriai támadás elbeszélését » Item«-mél vezeti be. E támadás valószínű okát is kitalálhatjuk. Az említett évkönyvek II. Endrének 1233. novemberi hadjárata után, ennek Fridriknél Bécsújhelyen, s viszont Fridriknek Magyarországon a királynál tett látogatásáról emlékeznek. Nem lehetetlen, hçgy a herczeg ezen udvarlást az elégedetlen magyarokkal, az Árpádok ellen újabb machinatiókra használta fel, a mi a királyi udvar tudtára esvén, a támadást vonta maga után. Ha 1233-ban történt volna mind a két hadjárat: hihető-e, hogy Fridrik boszúálló természete majdnem két évig megtorlatlanúl hagyja a szenvedett sérelmet? Hogy II. Endre 1234. máj. 1-én a Fridrik nővérének, Constanciának a meisseni őrgróffal volt eljegyzésén jelen lett volna, — adatok hiányában nem bizonyos, miután Fickernek semmivel sem támogatott állítását, való tényűl nem fogadhatjuk el. Sőt Endrének estei Beatrixszal ez idő tájt kötött házassága ez állításnak határozottan ellent látszik mondani.Ez esetben Fickernek amaz állítása is elesik, hogy Fridriknek 1235-ben Magyarország ellen indított hadjáratát a Constancia eljegyzésénél jelenvolt Endre és Yenczel egyetértése okozta. Hanem egyszerűen revanchenak tekinthetjük azokért, miket Fridrik a megelőző két év alatt a magyaroktól szenvedett. Még néhány szót a szóban forgó két hadjárat eredményéről. A II. Endre intézte had, mint láttuk, békében és kölcsönös látogatásokban ért véget. Nem így a másik. Az egykorú német források a stiriaiak győzelmes ellenállásáról beszélnek, — s Ficker utánok mondja, — miszerint ezek visszaverték határaikról a támadókat, sőt üldözéshez fogtak; s azután így folytatják: »a magyarok pedig csellel messze kicsalván őket (t. i. a stíriaiakat) határaikból, visszafordúltak és bekerítették«,2) — sa vérfürdőből alig !) A házassági szerződés Székesfejérváron 1234. »die domiuico quarto decimo Intrante Maio« kelt, (Hazai Oklevéltár, 1.1.) — Ebből kitűnik, hogy Beatrix ez időtájt érkezett Magyarországra, s nem valószínű, hogy a fogadás előkészületei alatt Endre távollétével tündökölt volna. Érdekesnek tartom e házassági szerződés utolsó sorát, a Fraknói közlése (Hazai oklevéltár, 3. 1.), s a Pray s utána Fejér Gy. közlése (Cod. dipl. III. 2. 376. 1.) szerint ide írni. Fraknói : »Ego Zauebonus de Lonado a domino /actus regius nótárius interfui et rogatus seripsi.« Pray és Fejér Gy.: »Ego Zanbonus de Lonato a domino Friderico rege nótárius interfui, et rogatus seripsi.« 2) »Ungari uero longius eos trahentes a finibus suis, insidias ponen-