Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

460 TÁRCZA. пак, s az ö korának feltétlen magasztalójává avatta föl. »Mert a császárság legendája s a napoleoni cultus igazi megalkotója Thiers volt.« De nagy volt, tévedése is csak nagy lehetett. Államférfiúi nagyságának tetőpontján az 1870— 71-iki rázkódtatások után állott. A szenvedett óriási vereség a eommunismus karjaiba dobta Franeziaországot. Ennek leverése s az állam reorganisatiója Thiersnek örökre maradandó emlékét képezi. — Töröli József Tarczy Lajosnak emlékét elevenítette föl. Tarczy, mint tanár félszázadig volt dísze a pápai ref. főiskolának. De nemcsak tanár, úgy szólva második alapítója volt azon tanintézetnek, mely Jókait, Kerkápolyit, Molnár Aladárt stb. adta a hazának. Mint író, a természettudományoknak élt, s e téren aratta babérait, melyeknek alapján a m. tud. Akadémia 1838-ban levelező, 1843-ban pedig rendes tagjává választotta. Belletristicai dolgokkal is foglalkozott, minek jutalma a Kisfaludy-Társaság tagsága lett. Ha nem volt lángész, fáradhatatlan szorgalma elismerésre méltó, kiben 1881. elején a magyarországi Protestantismus egyik kiváló alakját vesztette el. — REIZNER JÁN s »Történelmi vizsgálatai«-ban a zsidóknak Szegeden lett letelepedése idejét világítja meg. A zsidóknak a szabad királyi városokban való letelepedhetését törvényeink nem tiltották, de a tilalom magában a városok statútumaiban állott, mely szerint a zsidókat befogadhatták, vagy — elútasíthatták. Kivételt a bányavárosok képeztek, hol zsidólakást törvényeink sem tűrtek meg. A mi a szabad királyi városokban való letelepedési időt illeti, az 1785-re tehető, mely évben II. József császár reform-terveinek megvalósításához fogott. Ez évben nyíltak meg tényleg a városok sorompói a zsidók előtt, miként a legtöbb városában hazánknak, úgy Szegeden is ; bár találunk rá adatot, hogy a múlt század második tizedében Szegednek volt zsidó lakosa. — Az ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET emlékkönyvének V. füzete, hogy úgy mondjuk, a mintagazdák egész sorozatának életrajzát foglalja magában. De nemcsak gazdák voltak ; több közülök hazánk történetének utóleó évtizedeiben a politikában is kiváló szerepet játszott. Felkarolni mindent, mi közgazdasági állapotainknak emelésére, javítására czélzott ; a gazdaság egyes ágainak okszerű fejlesztése ; pénzintézetek, gazdasági egyesületek alapítása : ezek valának ama nemes hazafiúi erények, melyekben e jeleseink ezen a téren kitűntek. Desewjfy Emil, Lónyay Menyhért, Somsirich Miklós, Zay Károly, Wenckheim Béla és László, id. Irinyi János, Orczy György, Bánffy János, Magyar Imre, legidősb Tarnóczy Kázmér stb. voltak azok a férfiak, kiknek üdvös hatása gazdasági állapotaink fejlődésére lassanként megtermette s megtermi az cl nem maradható gyümölcsöt. — MÍLLEKER BÓDOG egy kis füzetben Versetz környékének legrégibb történetét tárgyalja. Érdekesen világítja meg a vidék múltját a történelem előtti időktől kezdve a rómaiak Dacziájáuak bukásáig. Az előbbi korszakok (a kő-, bronz-, vas-korszak) kevés emléket