Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

438 TÖRTÉNETI IRODALOM. 430 országban a calvinisták feje s korában tudományosan mivelI embernek is tartották. Két fiát jó calvinistáknak nevelte s a nagyobbiknak a szedani herczegnek tanítója volt Moulin Péter híres theologus, <a mi vicomte-unk tanítója pedig a szintoly híres Tilenus Dániel s ezek mellett a nevelő lovag Vassignac Henrik. Abban az időben nagy különbség volt a nevelésben, a szerint, a mint a növendékből papot és hivatalnokot vagy katonát akartak képezni. Míg az előbbi úgy szólva soha se hagyja félbe tanúlását, addig az, a kit katonának szántak, annak elég volt, lia 15—16 éves koráig tanúit s bőven elég volt, ha egy kis bölcsészetet történelmet s néhány politikai maximát tanúit, aztán jött a katonai akadémiába, hol megtanították lovagolni, vívni a különböző fegyverekkel, ugratni, tornázni és tánczolni. Itt tanúlta az ifjú, hogy testét egyenesen tartsa, hogy emelt fővel, nyílt, nemes arczczal járjon, nézzen a más ember szemébe, legyen vidám tekintetű, nyájas s ne látszassék bosszúsnak soha. Tanúit itt aztán egy kevés számtant és mértant s némi fogalmat szerezhetett az erődítésekről s azok építéséről, támadásáról és védelméről is. írja továbbá De Pontis úr, a királyi herczegek nevelője : »Szeretném, hogy az ifjak az akadémiát végezvén, utazást tegyenek külföldön, hogy nyelveket tanúljanak s lássák, hogy az idegen népek miként kormányoztatnak s hogy megtekintsék a távol tartományok sajátságait és ritkaságait, és hogy mindez jobban emiékezetökbe maradjon, megkívánnám, hogy a látottak közül az érdekesebb dolgokat fel is jegyezzék.« Ezek szerint nevelték Turenne-t és a nagy Condé-t, ki szívesen tanúlta a philosophiát, a történelmet és számtant, az olasz nyelvet, a nélkül, hogy elhanyagolta volna a tánczot. a lapdajátékot, a lovaglást és vadászatot. Turenne is ezen a módon készült- pályájára, de a tanúlásban nem volt oly kitűnő, mint a hadi dicsőségben vágytársa a herczeg. Értelmi tehetségei kezdetben épen nem valának rendkívüliek. Felfogása lassú volt és nehezen tanúit s tanítói e miatt, az akkor az udvarnál ép úgy mint a legutolsó elemi iskolában divatos mód szerint, testi büntetéssel is illették, a mi benne a tanúlás iránt undort támasztott. Atyja tapintatosabb módon közelítette meg fia jellemét ; a jól tanúlást becsületbeli dolognak mondta s a fiú szabályosabban kezdett tanúlni és látható eredménynyel. Kezdte kedvelni a latin és franczia költők szép mondásait, melyeket egész életén át emlékébe tartott, azonban legkedvesebb írói lettek Quintus Curtius (Nagy Sándor életírója) és Caesar; különösön Nagy Sándor élettörténete annyira meghatotta, hogy szebb helyeit könyv nélkül megtanulta s nagy lelkesedéssel szavalta családi körben, miközben a »