Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

TÖRTÉNETI IRODÁT,ОМ. 439 családtagok megjegyzek magok közt , bogy a maczedoni liős ragyogó tettei mennyire felhevítik az ifjú. szónok képzelődését. Gyenge testalkatú lévén, beszélték, hogy nem lenne jó katona belőle, ő az alig 10 éves gyermek egy téli éjszakát töltött a sedani vár sánczain, hol reggel felé egy ágyúra hajolva, elszunnyadt. Egyszer egy katonatiszt egész önkéntelenül beszélte, hogy az mind csupa regény, a mit #

Quintus Curtius Nagy Sándorról beszél, az ifjoncz Turenne ellene mondott, disputált s végre is kihivta a tisztet, de édes anyja a berezegné egy ügyes fordulattal víg vadászattá alakította át a komoly párbaj ügyet. Jelleme már akkor tartózkodó, és hidegvérre mutató, szelleme emelkedett, az igazságot őszintén szerette s rokonszenvet érzett a szerencsétlenek iránt. Mint gyermek sokszor zsebpénzét adta a szegényeknek s mint vezér sokszor mindenét odaadta szegény pajtásainak. Tizenkét éves volt, midőn atyja meghalt, még egy évig anyja szemei előtt folytatta tanúlmányait s testgyakorlatait, aztán elküldötték Hollandiába anyai nagybátyja Nassaui Móricz herczeghez, ki korának egyik elsőrangú hadvezére vala, hogy annak környezetében tanúlja a hadakozás mesterségét, melyre úgy látszék kiváló hajlama volt. Ez a Nassaui Móricz atyjának Orániai Vilmosnak meggyilkoltatása után a német alföldi államok tanácselnökévé választatván, keményen kezdte verni a spanyolokat, a várakat egymás után vette vissza tőlük s teljes bosszút állott atyja kegyetlen haláláért, kemény fegyelmet hozott hadseregébe ; s mint éles itéletü, rendkívül bátor és okos ember, királyi külsővel bíró s megnyerő modorú vezér népszerű is volt, ékes beszédekkel tudta lelkesíteni híveit s mind ezen tulajdonságainál fogva hívatva volt, hogy nemcsak hadseregében a fegyelmet, hanem az egész országban a jó rendet és jó kormányzást fenntartsa. Ide küldötte Bouillon berezegné második fiát, hogy tanúlmányait folytassa. Mikor megérkezett, bátyja kikérdezte, s egy szuronyos puskát adván kezébe, kijelölvén egy századot, utasította, hogy ott jelentse magát s álljon oda be közkatonának. Turenne átértette bátyja szándékát és nézeteit s a katonai szolgálat legalsó fokozatain haladva át, semmit se talált igen alávalónak, igen fáradságos s a legsanyarúbb szolgálatokat téli-nyári időben a legpontosabban s jó kedvvel teljesítette. Nagybátyja gyönyörködve szemlélte az ifjú szolgálati készségét, képességét és rendíthetlen kitartását s ép azon volt, hogy megjutalmazza öcscsét, ki várakozásainak ily kitűnően megfelelt, midőn hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Testvéröcscse Frigyes-Henrik következvén utánna a parancsnok-