Századok – 1885

I. Értekezések - SZEMERE ATTILA: A nemzetgazdaság történetéhez hazánkban a múlt században - I. közl.

ITAZÁNKBAN A MÚLT SZÁZADBAN. 387 seil tanúságot belőle s használja fel a benne foglaltakat az ország bohlogítására, de valószínű, hogy ez ünnepélyes rendelet mellék­leteként egy titkosabb természetű utasítás is érkezett, meghagy­ván e hatóságnak, hogy az elaboratumok adassanak át a levéltár mindent, még az elveket is beborító, eltemető porának. Úgy is történt s azután jó darab ideig nem tartatván országgyűlés, a ren­dek még csak nem is kérdezősködhettek jó igyekezetű munkássá­guk gyümölcsének sorsa felől. Mária Terézia országlása alatt e viszonyok még rosszabbra fordultak. Nem azért, mintha e királynő nem viseltetett volna tel­jes rokonszenvvel nemzetünk iránt, de mivel az elv : Magyarorszá­got tisztán az őstermelésre szorítani, mely III. Károly alatt csu­pán azért állíttatott fel, hogy a német tartományok jólétének eme­lésére szolgáljon, Mária Terézia által igen üdvösnek, sőt olyan helyesnek találtatott, hogy a nagy királyné éppen ettől várta hazánk vagyoni állapotainak föllendülését. S épp ezért, bármit beszéltek légyen is hű magyar tanácsosai, ő nem tágított se — fáj­dalom — téves és reánk nézve káros felfogásában mindvégig meg­maradt. S így történt, hogy a fejedelmi jóakarat úgyszólván így többet ártott nemzetünk kereskedelmének, mint az előző évtize­dek majdnem nyiltan bevallott ellenséges indulatból eredett sérel­mes intézkedései. A királynő e közgazdasági nézeteit bőven ki tudta zsákmányolni a bécsi commerzienrath, hosszú sorozatát esz­közölve ki a rendeleteknek, melyeknek fele is elég lett volna a magyar ipart mint a kereskedelmet teljesen megsemmisíteni, sőt mi több, nemzetünket kényszeríteni, hogy minden szükségletét csak is osztrák kézből, vagy osztrák kézen át vegye. E rendeleteknek úgyszólván teljes sorozatát találja az olvasó Horváth M. fentidézett munkájában s azért itt csak a nevezetesebbeket említem föl tájékoztatás czéljából. Ilyeuek vol­tak a többek közt : aj A külföldi czikkek vámja a német tarto­mányokra nézve 5—20°/0-ra, a magyar korona országaira nézve pedig különbség nélkül az árúk természetét illetőleg 30u /0 -ra tétetett, b) A magyar kereskedő, ha osztráktól vette a külföldi czikket, 5°/0-nyi vámvisszatérítésben részesült, c) A gyárak ala­pítása nálunk minden módon meggátoltatott, Ausztriában előse­gíttetett. cl) Olyan árúk, melyeket az osztrák tartományok már 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom