Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adalékok az esztergomi aranybulla-másolat provenientiájához

376 TÁllCZA. hártyakészítökkel találkozunk о kötetben. Megtanuljuk, hogy a lelki pásztori teendőkkel nagyon megfért az elmúlt századokban a könyvkötés művészete ; sőt a mi meglepőbb, találunk rá adatot, hogy a scriptor egyszersmind italméréssel is foglalkozott. — A STAMPFET, KÁROLY által alapított irodalmi vállalatnak A »Magyar Helikon«-nak három füzete fekszik előttünk. Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király életrajza : Szádeczlcy Lajostól ; Pázmány Péteré : Kőhalmi-Klimstein Józseftől és báró Eötvös Józsefé : Ferenczy Józseftől. Mind a három nagy alakja a magyar történelemnek. Báthory Istvánt két nemzet : a magyar és lengyel vallja magáénak. A szűk keretben szépen kidomborított alakját találjuk a magyar nemzet egyik büszkeségének, a lengyelek »nagy« királyának: Báthory István­nak, ki politikai szereplését 23 éves korában kezdte el, midőn az Erdélybe visszatérő Izabellát 1556. augusztusában, Erdély határán egy küldött­ség élén fogadta. Ettől fogva élete a közügy szolgálatában telt el. János Zsigmond követségekre alkalmazta a hűségében tántoríthatatlan Bá­thoryt, ki e mellett részt vett ama harezokban, melyeket az ellenkirályok — I. Ferdinánd és János Zsigmond — hadai az ország birtokáért foly­tattak. E harezok képezték ki hadvezérré, s e nemű tehetségének a Békés Gáspár ellen vívott kerelő-szentpáli csata, s később Vaszilievies Iván orosz ezár ellen viselt diadalmas hadjáratai mind megannyi fényes bizony­ságai. János Zsigmond halála után a bécsi udvar által pártfogolt Békés Gáspár ellenében 1571. május 25-én erdélyi fejedelemmé választatott. Öt évig tartó uralkodását Erdély felett a Békés rezgelődései ellen foly­tatott diplomatiai küzdelmek foglalták el. S Báthory győztes maradt. Az 1575. jul. 10. 11-én vívott szentpáli csata Békés nyugtalankodásaitól szabadította meg, s a Miksa irányában megalázó helyzetből emelte ki. A nyert ütközet Erdély függetlenségét jelentette a Habsburg-ház ural­mától. Ez azonban még nem volt minden, a mi Miksa hatalmának rová­sára történt. A lengyel trón 1574. nyarán Valois Henrik búcsútlan eltá­vozása után üresen maradt. S a varsói országgyűlés 1575. decz. 15-én Jagelló Annát s az öt nőül veendő Báthoryt királylyá kiáltotta ki. A főpapok és főurak nagy része által szintén megválasztott Miksa Bátliory­val szemben jogát nem érvényesíthette részint késedelmeskedése, részint időközben bekövetkezett halála miatt. Báthory lengyel királysága (1576 —1586) egyik legszebb lapját képezi a lengyel nemzet évkönyveinek. Külső ellenségeit diadalmas hadjárataiban leverte s megalázó hódolatra kényszeríté. »Bölcs törvényeket alkotott, a törvénykezés, igazságszol­gáltatás terén üdvös reformokkal boldogította második hazáját, s a mi legfontosabb volt, a királyi méltóság régi tekintélyét s hatalmát helyre­állította.« — KŐHALMI-KLIMSTEIN JÓZSEF Pázmány Pétert inkább az írót és a catholicismusnak Magyarországon megmentőjét, mint az államférfiút mutatja be. Szerző az állam üdvét catholieus dynastiában és a catho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom