Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adalékok az esztergomi aranybulla-másolat provenientiájához

TÁRCZA. 377 licus vallás megszilárdításában találja. A XVI. században tudvalevőleg a Habsburg-házzal a »nemzeti párt« állott szemben, mely »czélja elérésére (teljes jó szándék mellett) két veszedelmes eszközt ragadott meg : az izlam pártfogását és az új hit terjesztésének eszközlését, a protestantismust.« Alig hiszem, hogy a Protestantismus által a »a nemzeti önállóság« veszélyeztetését illetőleg Pázmány Péter Kőhalmi-Klimstein úrral egyetértett volna. A Bethlen Gáborral és I. Rákóczy Györgygyei való összeköttetései a K.-K. állítását aligha fognák igazolni. Különben is egy állam boldogságát egyik vagy másik vallásfelekezethez kötni manapság : meddő erőlködés. — FF.RENCZY JÓZSEF a »magyar doctrinair«-ek egyikének, báró Kötvös Józsefnek életét írtaié. Mint írót, szónokot és politikust állítja elénk. Sok jellemzőt sorol fel szerző, — bár néhol ellenmondásba jön önmagával, pl. midőn Eötvöst, mint aggodalmaskodót, minden »radicalisinustól tartózkodót« tünteti fel, pedig Eötvös az, ki a »radicalis irányban haladó« Kossuthnak Széchenyi támadása ellen »Keletnépe és Pesti llirlap« czímü munkájában védelmére kelt. Mindez azonban inkább irodalmi szempontból van tárgyalva, s mint ilyen, nem tartozván szorosan folyóiratunk keretébe — bővebben nem foglalkozunk vele. —- A NAGY IMKE által szerkesztett Anjoukori okmánytár IV-ik kötete az 1340—46. évekből tartalmaz okleveleket. Egész halmaza a geneaologiai és geographiai adatoknak. A Kállay, Czudar, Szentgyörgyi, Rozgonyi, Báthory, Bubek, Drugeth, Turzó, Révay, Elrphánti, Rákóczi, Azari, Czibak, Bánffy, Ugali stb. stb. családok hosszú sorozatban, egymást felváltva, fordulnak elő. De megbecsülhetetlenek amaz adatok is, melyek Magyarország középkori geographiájának ismeretéhez járúlnak. Ezek mellett csekély az általános érdekű darabok száma. Mindössze három négy oklevél van, melyek hazánk politikai és művelődési történetére vonatkoznak. Róbert Károly 1340-ben a zágrábi püspököt, Mykch tótországi bánt, Doym és Bertalan főispánokat a zágrábi notorius árúlók üldözésére útasítja. Ugyanő tolcsvai Langh János fiának, Lászlónak arany és ezüst bánya nyitásra ád engedélyt. Nagy Lajos 1344-ben egyik palotaőre fiának, Miklósnak, követségekben, de főkép a Zách Feliezián merénylete alkalmával Róbert Károly és a királyi család megvédelmezésében tanúsított férfias önfeláldozását, a merénylő Zách rokonaitól, Kopeytől és Bathowtól a koronára szállt Malonya nevű barsmegyei birtokkal és nemességgel jutalmazta meg. A magyarországi oklevélhamisítások számát e kötet szintén szaporítja egygyel, mely szerint Mocsi Árpád András Erzsébet királyné egy privilégiumának meghamisításáért fej- és jószágvesztésre ítéltetett. Találunk rá esetet, hogy egyesek az adományosnak az adományozott birtokba iktatását meggátlandók, a privilégiumnak az azt vivő szolgától elrablását kísérlették meg. Találunk adatokat az Anjoukori okmánytár IV. kötetében a régi nemzetségek családfájához. A Horvátlinál is említett Aba, Chaak, Thekele, Kop-