Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

A SZKCHYEK MURÁNYJ5AN. 27 elői'e jutalmat. Lelkiismeretes gazda, igyekszik jól nősülni, szereti a vagyont, mely akkor még inkább alapja volt a közszereplésnek és befolyásnak, mint ma. De erkölcstelen útat nem basznál az előmenetelre. Protestáns vallásos érzete mindig erősen nyilatkozik, néha el is kergeti jószágairól a kath. lelkészeket, de a főpapsággal folyton fenn tudja tartani jó viszonyát, sőt annyira bízik benne, hogy két érseket is kinevez végrendelete végrehajtójává. »Soha csak legkisebb dologban sem igyekeztem -— írja egy izben Pázmánynak — a praelatus urakkal veszekednem.« Pénz dolgában nagyon takarékos,- de csak ott, a hol mások érdekeit nem károsítja. Midőn a murányi tizedet, melyet még Forgách bibornoktól vett évi 500 frton bérbe, Pázmány követeli tőle, noha az új inscriptionalis szerint nem köteles többé fizetni, mégis megadja az évi bért, csakhogy perpatvar ne támadjon belőle. E mellett sokat tart szavára, nevére, tekintélyére. A rimaszombatiak ] 617-ben adójukat ő neki fizették meg. De Forgách Zsigmond főispán, noha ezt tudta, újra követelte tőlük az adót. A város lakói Széchyhez fordúltak oltalomért. »En nekem ugyan tisztességem ellen fogna lenni — írja Forgáchnak — ha az én levélem mellett meg nem oltalmazhatnám őket.« Széchy Tamása XVI. század sok szép erényét egyesíti magában, s nemcsak mint családjának vagyoni regenerátora, hanem mint kora egyik elsőrendű szereplője is tiszteletreméltó emléket hagyott történetünkben. Jó tulajdonai közül csak a takarékosságot s a vagyongyarapítás ösztönét örökölte tőle legidősebb fia, Széchy György. О már más emberöltő gyermeke. Yele egy új kor typikus alakja lép az események színpadára. Sokban atyjára ütött ugyan, de erényei és bűnei, jellemének jó és rossz tulajdonai élesebben lépnek előtérbe. A koporsóján talált felírat szerint 1577-ben születhetett. Neveléséről, gyermekkora éveiről eddig nem került elő semmiféle adat. De ha e tekintetben cserben hagynak a történeti följegyzések, itten is, mint a kor sok más mozzanatáról a költő ad útbaigazítást. Balassa Bálint, a régi Magyarország legnagyobb lyrikusa, megmondja, hogyan nevelték gyermekeiket а XVI. század utolsó évtizedeiben a magyar főurak, főleg a törökkel közvetlenül határos részek urai. Balássa »vitézlő iskolá«-nak nevezi Magyarországot épen azon időben, melybe Széchy György serdülő kora esik. Apja végbeli kapitány volt, bátor, jó kardforgató ember. Kétségkívül György is hadi zaj közt nőtt fel s korán azok közé tartozott, kikről a költő énekli, hogy *) Akadémiai kézirattár. A levél más tekintetben is nagyon érde-. keg a városok akkori viszonyaira.