Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

26 ACSÁDY IGNÁCZ. kézfogót. Megtörtént az esküvő is és e frigyből született Zrínyi Miklós, a költő, századának legnagyobb magyarja. A következő 1617. esztendő új méltóságot hozott az öreg Széchy Tamásnak. О is tagja lön a Thurzó György nádor halála folytán alakított kormányzóságnak. De már kevésbé foglalkozott közügyekkel. Erezte, hogy végórája közéig s roppant vagyonát három nejétől származott gyermekei közt igazságosan, szem előtt tartva anyai jussokat, s másnemű igényeiket, igyekezett szétosz­tani vagy a szétosztást végrendeletileg szabályozni. Először két első nejétől született gyermekeit elégítette ki. Murány és Balog várát még életében átadta legidősebb fiának, Györgynek, mig a gömöri jószágok egy részét Rimaszombattal legidősebb leánya, Kata kapta meg. Második nejétől származott gyermekeit külön kielégítvén, végrendelete, mely 1618. jau. 28-án kelt Eelső-Lindván s II. Mátyás király által is megerősíttetett, főleg dunántúli nagy jószágaira, illetve harmadik nejétől származott gyermekeire vonat­kozik. 2) Meghagyja nekik, hogy a felső-lindvai családi sírboltot kőfallal keríttessék körűi, a helységben iskolát alapítsanak s a papról kellően gondoskodjanak. Végrendelete végrehajtóivá Páz­mány Péter esztergomi, Náprági Demeter kalocsai érseket, gróf Forgách Zsigmond Nógrád és Szabolcsmegye főispánját és Révay Péter koronaőrt nevezte ki. Azután megadással várta halálát, mely csakhamar, 1618. febr. 9-én bekövetkezett. Nem Murányban, mint némelyek állítják, hanem Felső-Lindván — ezt a végrende­let intézkedései kétségtelenné teszik, — temettetett el, mely a Széchyek lindvai ágának ősi családi sírboltja voll. Széchy Tamás ifjúsága, élete java a XVI. századba esik. s noha később halt meg, igazi mintaképe a XVI. század tisztes magyar főurainak. Nem volt kiváló tehetség, de egy komoly, erős hitű és nemesebb erkölcsökkel bővelkedő időszak gyermeke. Van benne sok gyakorlati vonás ; ernyedetlen és szerencsés vagyon­szerző, a ki büszke önérzettel írja végrendeletében, hogy nemcsak visszavásárolta a Széchy-család ősi javait, hanem újakkal is gya­rapította. De e szerzeményekhez nem vallás vagy pártváltoztatás árán jutott. Egész életét egy zászló alatt töltötte s midőn egy pilla­natra megingott hűségében és Bocskayhoz hajlott, ezért nem kért J) Kata először Gyulaffy László neje volt. Férje 1605-ben liuuyt el. О az a Széchy Kata, ki másodszor lokácsi Prépostváry Zsigmond­hoz ment nőül, nem pedig Széchy György leánya Lisztiusné Kata, kivel egyes íróiak összetévesztik. (Deák Farkas. M. Hölgyek Lev.) 2) A végrendelet szövege megvan a Széchy-család pörös aktáiban. Országos levéltár. Személynöki íratok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom