Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BORBÉLY SÁMUEL: Hadadi báró Wesselényi Miklós élete írta Szikszay Lajos ism.

TÁROZA. 281 zott adatok legkisebb részben sem látszanak Katona azon állítását iga­zolni, hogy a kalocsai egyház szűz Máriának lett volna szentelve. Igen, — de csak az egyház egyetlen oltára. Tovább menve kimutatja Városy, hogy az »archiepiscopalis Colocensis et episcopalis Bachiensis«, vagy a midőn II. Ulászló 1494-ben Kinizsi Pált a bácsi érsekség javai (bona archiepiscopatus eccles-iae Bachiensis) védelmére utasítja — e kitételek tévedésen alapúinak, bár kissé feltűnőnek látszik is, hogy a pápai can­cellária, vagy még inkább a magyar királyé, ne ismerték volna e kité­telek használhatásának okát. Végül szerző az érseki széknek Kalocsáról Bácsba áthelyezése idejét igyekszik meghatározni. De itt határozott eredményt nem ér el. Két időpont az, melyhez az áthelyezés ideje köthető. Egyik a váczi püs­pökség alapítása. Ez esetben az áthelyezés még szent István életében történt, melynek magyarázatát Városy abban keresi, hogy Kalocsa vidé­kének a keresztyén vallásra térése után, Bács környéke csak későn vette fel az uj hitet, s mint ilyen, különben is az ország határán ellenséges támadásoknak kitett helyen feküvén, inkább rászorúlt az egyházfők éber őrködésére. Vagy talán 1057. körül történt az áthelyezés, midőn Kadó nádor a Szerémséget visszafoglalta. Ekkor a megkeresztelkedett bács­megyei kúuoknak az uj hitben megerősítése tette volna szükségessé az érseki szék áthelyezését. De bármint állott legyen a dolog, a két püs­pökség egyesítése 1093. előtt már bevégzett tény volt, s az érseki mél­tóság eredetileg nem a bácsi, hanem a kalocsai egyházat illette. B. s. FOLYÓÍRATOK SZEMLÉJE. Az »ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ« idei évfolyamából megjelent az első füzet. Az új szerkesztő Hampel József, az országos régészeti és ember­tani társulatnak újra megválasztott titkára, ki azt ígéri, hogy a folyó­irat ezentúl mindenkor legalább négy ívnyi tartalommal febr. 15-én, apr. 15-én, okt. 15-én és decz. 15-én fog megjelenni. Előrebocsátottuk e körülményt, mert az Értesítő 1880. óta — bár színvonalra s tartalomra nézve előzőit felülmúlta — mindinkább évkönyvvé vált s az archaeolo­gia iránt édeklődőknek nem volt közegük, valamint a régészeti társúlat is orgánum nélkül maradván, a szépen indúlt társúlat mindinkább érezni kezdé a magyar társúlatoknak többé-kevésbé közös baját : a részvét­hiányt. E hiányon fog segíteni bizton hiszszük Hampel József, ki tizenöt évi archaeologiai gyakorlata közben megtanúlta, hogyan, s mivel kell felkölteni a hazai közönség érdeklődését. Az első szám változatosan van összeállítva, s a szakközönséget teljesen kielégíté a hozzáfűzött várako­zásban, úgy a tartalomra, mint az illustrátiókra nézve. Első czikke : topographicum ; Némethy Lajos megállapítja, hogy a Magdolna templom ott állott, a hol a mai budavárbeli őrségi templom áll. Becses, a ezikk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom