Századok – 1885
Könyvismertetések és bírálatok - BORBÉLY SÁMUEL: Hadadi báró Wesselényi Miklós élete írta Szikszay Lajos ism.
282 TÁRCZA. liez adott melléklet: Buda vára 1541-ben a bécsi udvari könyvtárban őrzött Meldemann-féle látkép után. Az emlékek és leletek rovatában ásatásokról találunk földolgozott czikkeket, a levelezés rovata a közönség s lap között akar létrehozni állandó összeköttetést. Az irodalmi rovat különösen gazdag, Pulszky, Réthy, Radisics, Szemere Attila neveivel találkozunk beDne. A különfélék rovata már nem oly élénk, itt inkább közérdekű, a nagy közönséget illető apró vegyes közléseket kellene adni, mint a külön rovat alá fogható vidéki társulatok híreit. Könyvészet s a hivatalos rovat zárják be a füzetet. Ezek után örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy e testvérvállalatot tagtársaink figyelmébe ajánljuk. — A BUDAPESTI SZEMLE márcziusi füzetében Péterffy Jenő tüzetesebben ismerteti Görgey István munkáját 1848 — 4 9-ből. A forradalmi irodalomnak ezen egyik kiváló becsű termékét, mely annyi új és nem ismert adatot hozott felszínre. Péterffy t a Szemle olvasói már ismerik s mint régibb czikkeit, ezt is magvas előadás, jó összeállítás s erős judicium jellemzik. Kiválóan érdekes czikk a Lukács Béláé a magyar államvagyonról, mely számokkal mutatja ki vagyonosodásunkat e téren, s egy kis történeti visszapillantás a közelmúltba. Br. Roszner Ervin ismerteti Timon Ákos munkáját a párbérről. — Az AHAFI által szerkesztett »Hazánk« 11-ik februári füzete Erdősi Imre arczképét hozza, s a hozzá tartozó czikk Guyon emlékirataiból vett idézettel igazolja, hogy a branyiszkói hős pap Erdősi volt. Iíegyesi Márton az 1849-iki vésztörvényszéket s bíróságokat állítja össze. Szinnyei József folytatja az 1848-49-iki komáromi naplóját; e füzet a napló áprilisi részéhez a tájékozó bevezetést s ennek alapján Mack jellemzését adván s az életére vonatkozó adatokat állítván össze, arra az erodményre jut, hogy Mack nem volt árúló. Váli Béla az 1790 — 91. magyar színtársulat feloszlásának történetére vonatkozó adatokból készített egy tanúlmányt. Torma K. folytatja Rettegi naplóját a mult századból, ez érdekes tanúlságos munkát, mely memoir-irodalmunkban kiváló helyet vívott ki magának. Következik egy egykorú levél a Hóra világról. Tárczájában érdekes apróságok vannak s a füzetet Szinnyei repertóriuma zárja be. — Az EGYHÁZMŰVÉSZETI LAP bemutatja magyar fordításban Frödének a székesegyház restauratiója művezetőjének czikksorozatát a kassai dóm fejlődésének történetéről, mely eredetileg egy vidéki német lapban jelent meg, s a mely egy szakember tollából kerülvén ki, mindenesetre megérdemelte a közlést. Az archaeologiai bizottság megbízta ugyan Henszlmannt a kassai dóm történetének megírásával, de addig is, még e monumentális munka megjelennék, szerkesztő hasznos szolgálatot tett annak bemutatásával. Némethy Lajos folytatja az egyházi kincsek elkobzása történetéhez szolgáltató adatait. A rövid közlemények közül kiemeljük Sándorffy ezikkét, a magyar-bródi Domonkos kolostorról, melyet egy magyar főúr nejének éjjeli látomása következtében, II. Endre alapított. Az irodalom folytatja Dubois munkájának ismertetését. Továbbá bemutatja Radisich
