Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. DEMKÓ KÁLMÁN: Az 1637-38-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez - I. közl.

TÖRTÉNETÉHEZ. 237 helyeztetett. Ezen ígéret után már könnyelműségnek tekintették volna az evangélikusok határozatuktól elállani. Nyáry Bernát, Sibrik István és Lipcsey által felkérették a nádort, hogy folytonos intései helyett, melyekkel csak késlelteti a dolgot, legyen közbenjárójuk a királynál. Nyáry és társai január 6-án benyújtották a folyamodást. ') Ebben eddigi eljárásukat azzal igazolják, hogy gravameneiknek külön benyújtását a KK. és RB. többségének Ítélete alapján sem tarthatják törvénytelen újításnak, sőt inkább a katholikusok állanak törvénytelen téren, midőn az evangélikusok sérelmeit a többiek közé felvenni nem akarják. Ezek okai, hogy a drága idő és költség elpazaroltatik, ellenkezésük nélkül már régen le lehetnének tárgyalva az országgyűlés elé tűzött ügyek Az evangélikusok már engedtek és hozzá láttak a többi sérelmek összeállításához, mert a király kegyességétől ügyüknek méltányos elintézését reméllik és azt kérik. Nyárinak jan. 6-iki jelentése szerint a király szívesen fogadta az evang. rendek újévi üdvözletét. A folyamodást kegyesen átvette és megígérte, hogy arra rövid idő alatt választ ad. Az evangélikusok ügyének sikert igért a nádor és a cancellár között felmerült viszály. Ez utóbbi ugyanis az országtanácsban sértő szavakkal illette a nádort, miért ez a KK. ésKR. útján akart magának elégtételt szerezni. A rendek már január 4-én felszólaltak a nádori méltóság érdekében. A nádor megbízta Nyáry Bernátot, hogy magán úton tudakozódjék az evangélikusoknál, vájjon azok a cancellárral szemben hajlandók lesznek-e őt támogatni? — Az evangélikusok 6-án kijelentették, hogy ha a nádor törvényes módon kérne elégtételt, nem mulasztják el őt az igazságtalan megtámadtatásí.al szemben védelmezni, de saját kezdeményezésükből niitsem tehetnek. 7-én hosszasabb tanácskozás után arról értesítették a nádort, hogy a mint tegnap sajnálkozásukat fejezték ki a rajta elkövetett sérelem fölött, úgy ha a viszály kiegyenlítésére holnapig nem talál módot, reájok biztosan számíthat. A királynak személyes beavatkozása azonban a rendek nélkül egyenlítette ki a viszályt. A sérelmi bizottság 7-én elintézte a fiscus által lefoglalt Thurzó-féle jószágok ügyét, bevéve azt a sérelmek közé. 8-án került a sor a vallás ügyére. Az evangélikusok kívánták, hogy a királyhoz benyújtott sérelmeik a rendek által összeállítandó gravamenek közé egész terjedelmükben vétessenek föl, vagy legalább említtessenek fel. A papság kezdetben mereven •) Lőcsei levélt. »Humillima supplicat.io st. et. ovd. regui Evangelicorum.«