Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. DEMKÓ KÁLMÁN: Az 1637-38-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez - I. közl.
TÖRTÉNETÉHEZ. 233 polgárainak az ország törvényei biztosították a jogot, bogy templomukat helyreállítsák. Dacára annak, hogy ezen jogot a múlt soproni országgyűlés is megerősítette, a kath. polgárok fegyveresen támadták meg az építőket és a kőműveseknek halálbüntetés terhe alatt tiltották meg a munka folytatását. Az ács-munkák végzésére helyet nem adtak. A várostól templom-építési anyagra vett háztól az anyagot elvinni nem engedték. A céhbeli evang. mestereket bírságolás által akarják a kath. szertartásokban való részvételre kényszeríteni, az ellenszegülőket a céhből kizárják és mesterségük folytatásában akadályozzák. 10. Nyitrában Szakolczán a kath. polgárok nem engedik az evang. imaházát felépíteni. Temetőre való helyet sem adnak s az evangélikusok fájdalom és szégyennel kénytelenek félreeső helyeken temetni el halottaikat. Pálffy Katalin elvette a Komjáti-, Bossányi Boldizsár özvegye a suránkai templomot s az ehez tartozott 15 falu jövedelmét, A kalocsai érsek Püspökfalva lakóit tiltotta el a templomlátogatásától. Ugyanő Trencsén megye több községének lakóit erőszakkal akarta a kath. egyházba téríteni. 11. Nógrádban Bosnyák István püspöknek és Balassa Imre özvegyének templom foglalásai ismeretesek. Nem akarják a trencséni, nyitrai eseteknek, a kamara birtokában levő Thurzó-féle birtokokon s a Dunán túl a Batthyány és Zrinyi grófok által elkövetett sérelmek felsorolásával tovább fárasztani. Hivatkozással az evang. vallás szabad gyakorlását szabályozó törvényekre, a királynak atyai jóindúlatától várják és kérik az orvoslást. A különleges sérelmeknek ily módon történt felterjesztése után a személy nők 16-án felszólította a rendeket, hogy míg az evangélikusok ügyében megérkezik a királyi válasz, állítsák össze a többi sérelmeket. A nádor ugyanazt szorgalmazta. Az evangélikusok, küldőik utasításához mereven ragaszkodva, semmi más tárgyat nem akartak felvenni a válasz megérkezéseig, nehogy valamely határozat által befolyásoltassák a király elhatározása s azt is lehetőnek tartották, hogy a leiratra válaszfelíratot keilend készíteniük. A király válaszának leérkezése előtt terjedelmes feliratban igyekeztek a katholikusok meggyengíteni az evangélikusok panaszait,l) — A királyi titkos tanácsban már 16-án elkészült a Lippay György cancellárhoz intézett leírat. A nádor 17-én reggeli 9 órára saját szállására hívatta a követeket, A cancellár a következő tartalmú kir. leiratot olvasta fel.2 ) ») Katona XXXII. 45—46. 2) Paria decrcti regii illmo dno. Lippay. . . assignati. . . 1637. die 17. dec. praeleeti et publicati, — Lőcsei levélt.