Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - III. közl.

A SZÉCHYEK MURÁNYBAN. 2 J 5 abbeli ő felsége kegyelmességeért fogadom, hogy soha az én teljes életemben sem ő felségétől sem az ő felsége után legitime succedalandó kegyelmes fejedelmekről, nevezet szerint pedig az ausztriai háztól semminemű szántszándékkal, igyekezettel akármi szín alatt is el nem szakadok és a megnevezett várakat, kiváltképpen Murányi várat idegen fejedelmeknek kezében nem. ejtem, névszerint pedig az erdélyi fejedelemnek, sem pedig erdélyi fejedelemhez tartozó embernek ; semmi idegen praesidiumot be nem eresztek, sőt minden igyekezetemmel azon leszek, az én kegyelmes uramhoz az ő felsége után succedálandó kegyelmes fejedelmekhez ragaszkodva, süt még testamentumomban is azon várakat Erdélyhez tartozandó embernek nem hagyom, sem adom ; kivévén azt, hogy ha mit azon várakon levő summákból akarok leányimnak hagyni, hagyhassak, ha Erdélyben avagy másutt lennének leányim közül is. Ezt is hozzáadván, hogy ő felsége engemet is árváimmal együtt vallásomban és szabadságomban megtartván, minden oltalommal legyen ő felsége, kiben nem is kételkedem. Mindezeken felül megírt conditiókra és dolgokra engemet a teljes szent háromság isten, ki az atya, fiú és szent lélek segítsen. Ennek nagyobb bizonyságára és állandóbb erősségére adtam az én pecsétes levelemet kezem írásával megerősítve ezen becsületes spirituális személyek ugy mint Hagilius Gáspár mostani szepesi káptalanbeli káplány és Csuthkovics Tamás azon szepesi káptalanbeli kanonok előtt. Datum in arce Murány 1626. május 2.« Ez okmányban tehát Széchyné nemcsak önmagára vállal kötelezettséget, hanem örököseire nézve is és közűlök azok sértették meg az anyjok vagy anyósok iránt tartozó kegyeletet, a kik utóbb a várat mégis az erdélyi fejedelem pártjára játszották. Maga Széchyné élete egész folyamán hű maradt elvállalt kötelezettségeihez. A király iránti hűségében nem ingadozott egy pillanatig s ezt csakhamar nyilt alkalma tettleg bebizonyítani Noha leánya Mária, Bethlen Gábor 1626-ki támadásakor már jegyben járt ifjabb Bethlen Istvánnal, magaviselete ekkor is kifogástalan maradt. Utóbb Rákóczi idejében már a rokoni kapocs sem fűzte az erdélyi udvarhoz. Buzgó protestantismusa mellett sem helyeselte a fegyveres föllépést hitfelei részéről. Rendületlenül ohajtotta a közbéke fentartását s midőn az veszélyeztetettnek látszott, a jolsvai esperesi gyűléshez levelet intézett, szívére kötve az egyház minden tagjának, hogy »a közbéke fentartásáért áhítatosan fohászkodjék« és szigorún meghagyva a tanítóknak, hogy kötelességeiket híven teljesítsék s szorgalmasan harangoztassanak a közbéke érdekében. 1643. april 23. Az esperesség el is rendelte az imákat. Egykorú fóljegyze's.