Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

180 TÁRCZA. 11. A váczi fögymnasium értesítője: A magyar uesopi mese történeti fejlődéséről hoz kimerítő értekezést Szántó Józseftől, a magyar aesopi meseírók méltatásával Pestitől és Heltaitól elkezdve — Gregussig és Névy Lászlóig. AZ ERDÉLYI SZÁSZ ISKOLÁK PROGRAMMJAI. A szász középiskolák folyó évi programmjai közül kettőben van hazai történeti értekezés u. m. a beszterczeiben s a medgyesibeu. Ez utóbbiban a korán elhányt Brandseh Rudolf értekezése van befejezve »Fridrik császár vonatkozásai Magyarországhoz 1440— 14 52 közt«, mely az e tárgyra vonatkozó adatoknak criticai összeál-'tása ; nagy gonddal írt alapos munka, mely inegérdemlené, hogy önállóan is megjelenjék. A beszterczei programmban Poschner Gottfried értekezik a beszterczei ellenreformatióról. Szerzőben Hermann munkája Brassóról, költé fel a gondolatot, hogy jó volna az e tárgyra vonatkozó adatokat összeállítani, melyek a beszterczei, még rendezetlen levéltárban, őriztetnek. A munkát nagy szorgalommal végezte s így sikerült neki, egy új, adatokban gazdag monográphiát készíteni, oly dolgokról, melyekről a semminél alig tudtunk többet. A szász-régeui ev. algymnasium programmjában Plattner Jánostól olvasunk egy szép értekezést a rómaiak istentiszteletének jelentőségéről : •»Private und politische Bedeutung des Götterlcultus bei den Römern« cz. a. A munka czélja nem az, hogy a rómaiak vallását és istentiszteletét újabb adatokkal világítsa meg, de hogy kimutassa azt a hatást, melyet a rómaiak életére az istenség eszméje s tisztelete gyakorolt, mind társadalmi, mind politikai tekintetben. Munkája két részre oszlik : az első rész az egyesek, a társadalom vallásos életét tárgyalja ; a második az állam istentiszteleti institutióit, tehát a vallás politikai hatását s történeti fejlődését fogja tárgyalni. Fogja, mert ez a második rész a jövő évi programmban fog napvilágot látni. A brassai ev. gymnasium programmja Schiel Albert tanúlmányának első részét közli Demostlienesről. Festi a kort, melyben Demosthenes élt és működött s a történeti keret megalkotása után megismertet Demosthenes életével, jellemzi öt, mint szónokot s mint államférfit, — nem az a czélja, hogy új adatokat kutasson életéhez, a mi Schäfer kimerítő munkája után czél nélküli is volna, de az, hogy mennél hívebben jellemezze a görög államélet és történelem e kimagasló alakját. Kár, hogy a programm szük keretében csak egy része nyert helyet e szép tanúlmánynak, a második rész a jövő évben fog megjelenni. Sz. L.