Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

TÁRCZA. 181 FOLYÓÍRATOK SZEMLÉJE. — Az »ARCHAEOI.OGJAI ÉRTESÍTŐ« 1884. évi teljes folyama fekszik előttünk. Tizenötíves, testes kötet, száznál több ábrával s egy színnyomattal, mely azonban nem készült el a füzet megjelenésekor, s a jövő füzethez lesz mellékelve. Tartalmát fontos, tudományos értékű dolgozatok képezik. Első helyen áll Hampel József tanulmánya a nagy-szentmiklósi arany leletről, a legjobb dolgozat, melyet a népvándorláskori művészetről magyar nyelven írtak. Megmutatja e lelet helyét a népvándorláskori művészet áramlatai közt, két görög feliratot megold, s pontos analogonokkal kísért leírását adja a tárgyaknak. E dolgozat a külföldön is méltó feltűnést fog költeni, a magyar történészt leginkább azért érdekli, mert hazánk Arpádelötti történetének több kérdését taglalja. Egyetlen kifogásunk, hogy gyorsan van írva s a nyelvezet néhol nehézkes. Tliallóczy Lajos a Bocskay-koronáról írt egy kimerítőbb dolgozatot s tisztázza a korona történetét. A korona eredetéről csak hypothesiseket állít fel, mi e conventionalis alakú koronánál nagyon is természetes. Henszlmann liptó- s abaúj-megyei útjából közöl archaeologiai jegyzeteket, az adatok közt olvashatjuk Dr. Undset Ingvald értekezését az oroszi leletről, s a magyarországi bronzleletekről általában, Némethy Lajos Budapest jeles topographusa pedig a budavári főtemplom kincseinek történetét ismerteti, bemutatván a belőle fenmaradt két kehely rajzát : a budai Szt.-János kórházi kápolna s a buda-ujlaki plébánia kelyhét. Dorner Kálmán a csabrendeki ásatást írja le s rajzokkal illustrálja a leleteket. Az 1883. és 1884. folyamhoz pontos mutató készült. Ezt a kötetet még Palszky Károly szerkesztette, a következő évfolyam Hampel József szerkesztésében feg megjelenni. Pulszky Károly öt folyamot szerkesztett ; érdeme, hogy e folyóiratot illustrácziók és belső tartalom tekintetében európai színvonalra emelte s a magyar régészeti irodalom elsőrangú forrását teremtette meg vele, hibája, hogy a folyóiratot évkönyvvé változtatta át s a magyar közönség, mely folyóiratot várt, elszokott az archaeologiától. — A »HAZÁNK« 1885-iki évfolyamának első füzete megjelent. A derék folyóirat szerkesztését most egészen Abafy Lajos vette át. Gelich Richárd Vetter altábornagy életét írta meg. Azután két közlemény van az 1882-ben elhunyt Vetter Antal tollából, a forradalom előzményeiről s a katonatisztek részvételéről a szabadságharczban. Igen érdekes és több tekintetben fontos leleplezéseket tartalmaz Jakab Elek czikke a bécsi titkos rendőrség magyarországi szerepléséről, mely néhány anonym jelentést közöl, felvilágosító commentárral. Szinnyei folytatja 1848/9-iki uaplójegyzeteit. E közlés a tájékoztató bevezetést foglalja magában az 1849-iki február — márcziusi eseményekről. Sok eddig nem ismert részletet hoz napvilágra. Torma Károly folytatja Rettegi György emlékiratait, mely szép magyaros irályával, közvetlenségével élvezetes olvas-