Századok – 1885
Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.
TÁHCZA. 179 700 Bóma alap. u.), a ki különösen a dal mesterkéletlen, dévaj fajában remekelt, a ki Niebuhr szerint Bóma legnagyobb költője volt, Pressel szerint a legsajátosabb római költő, a ki nem volt egyszersmind bölcsész, mint Horatius, nem tudós, mint Virgilius ; nem volt egyéb, mint költő, de egészen költő és semmi más ; a mellett ő volt a rómaiak első classicus verselője is. Dalaiból mutatványokat közöl az értekező s méltatja azokat kor- és irodalomtörténeti és aesthetikai szempontból. 7. A brassai r. katb. főgymnasiumában Herodotus földrajzát összeállította Bournáz Ernő, az író müve alapján. A múlt évi értesítőben közölt európai rész folytatásaként most Asia földrajzát adja, a meddig az Herodotus előtt ismeretes volt, t. i. Kis-Azsia tartományaiét, Palaestináét és Arabiáét és az író által ismert harmadik és utolsó világrészét Lybiáét. Értekező igyekezett híven visszaadni mindazt, a mit Herodotusnál kora és népe földrajzi ismeretéről talált. 8. A gyulafehérvári r. k. nagygymnasium értesítőjéhez mellékelve van az Örmény nemzet irodalomtörténete, melyet Avéd Jakab fordított' és dolgozott át, Neumann Károly Frigyes munkájából. Az első füzet (32 1.) még 1869-ben megjelent, a második nagyobb részt (33-—144 1.) most bocsátotta közre a fordító. — A mü magában foglalja az örmények irodalom történetét, a legrégibb időktől napjainkig, az őshazában Arméniában s az onnan való kivándorlás után az örmények új hazáiban. Századonkint csoportosítja az örmények irodalmának történetét, kezdi rendszeresen a IV-ik évszázadon, miután »a lY-ik század előtti századok«-ról kiilön fejezetben bevezetésül szólott. A fejezeteket az illető korok általános történeti és vallási viszonyai jellemzésével kezdi s az írók életrajzát és munkáik ismertetését külön-külön adja. 9. Míg az előbbi az összes örménység mívelődéstörténetét öleli fel, addig a szamosújvári városi örmény k. algymnasium értesítőjében erdélyi örmény testvéreink mívelődéstörténetéhez nyújt érdekes adalékot Szongott Kristóf »A hazai örmények vezeték- és keresztnevei« összeállításával. — Nem puszta előszámlálása ez a vezeték- és keresztneveknek, hanem ethymologiai és értelemmagyarázó leszármaztatása régi örmény és más nyelvű nevekből. A hazai örmény családok közül sokan már megmagyarosították neveiket, a nagyobb rész azonban most is az ősi neveket használja ; de valamint azok, úgy ezek is egyaránt jó hazafiak s új hazájokban megtanultak úgy érezni, úgy gondolkozni, úgy cselekedni, mint a magyar. Apaffy Mihály uralkodásának egyik legnagyobb érdeme, hogy hazánk népességét ennek a derék népnek Erdélybe telepítésével növelte. (1672.) 10. A szabadkai sz. k. város községi főgymnasiuma értesítőjében Tones Clusztáv értekezik Vithovies Mihály életéről és munkáiról s az értesítőhöz kimutatás és czímtár van csatolva a főgymnasiumi ifjúsági könyvtárról, a mely 633 munkát számlál, főkép szépirodalmi és történeti müveket. 12*
