Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

178 TÁRCZA. ban fejlődni, t. i. a görög és római népet. Az első ugyanazon földön egymás fölé volt helyezve, de egymástól engesztelhetetlen gyűlölet által elválasztva, az egyik fosztogató, a másik kifosztott; egyik harczias és munkátlan, a másik fegyvertelenül sorvadozva a megalázottságban és rabszolgai munka fáradalmai közt sínlődik, egyik ember a másikat érdekszerüen butítva. Ez a nép tűnik előnkbe a görög városok szemlélésekor. Ezzel egészen ellenkezőleg a római birodalomban, nem a területi rabszolgaság, nem egyik fajnak a másik általi kiirtása, hanem a szövetkezés és társulás az alapeszme.« stb. stb. Elég ennyi mutatványul. — A görög államok vezéreszméjéül az önérdeket állítja fel ; míg a római »kitárta kebelét az összes emberiség baráti érzelmének befogadására.« 4. A tatai algymnasium értesítőjében : A delphii Ampkilctyoniáról olvasunk Holczinger Imre tollából. Rövid bevezetés után az emberi társadalom keletkezéséről és fejlődéséről — Görögország őslakóiról s az országot alkotó különféle néptörzsekről szól s úgy tér át a vallási viszonyokra, a különféle néptörzsek összeköttetéséül szolgáló »ünnepélyes gyülekezetekre« az amphiktyoniákra, mely Cantu szerint Görögország egységének összekötő kapcsa volt. Elmondja az amphiktyoniák keletkezéséről szóló mondát — s kimutatja, hogy azok kezdete a görög östörténelembe nyúlik be, — s hogy kisebb hatáskörrel bíró amphiktyonia igen sok létezett. Tüzetesen foglalkozik a delphii vagy pythiai amphyktyoniával, melynek intézkedései kiterjedtek a vallási és politikai dolgokra épúgy, mint a művészetre és tudományokra, egyik főczélja volt a közössé lett Apolló-cultus gondozása. Történeti példákkal illustrálja, mily sokoldalú tevékenységet fejtett ki az a görög állam-élet minden ágában, mint az egyedüli általános egyesülési pontja a görög politikai állam-életnek, a mely az annyira széttagolt görög földön egységes politikai Görögországot teremtett. 5. A selmeczbányai k. kath. nagygymnasium értesítőjében Schornbach Gyulától »Egy filosoplms római császár« cz. a. Marcus Aurelius (101 —180. K. u.) császár jellemzését olvassuk, a kinek uralmában Plátó eszméjét látja megtestesülve, a ki mint a stoicus iskolának híve, egyesít magában minden jót, a mi csak volt az antik világban. Életrajza után jellemzi viszonyát a keresztyénséghez s müvét, a mely 'ГА КIX EAÏT0N (»magával való ügyei«, önvizsgálódások«) cz. a 12 könyvben görögül írva reánk maradt, melynek legszebb lapjait a markomannok és quadok elleni nehéz harezokban »valahol a Garam partján« írta. Az egész munka jobbára csupa aphorisma, észrevétel és gondolat, maga elé tűzött maximák, egyes reminiscentiák kedvencz íróiból. Értekező bemutatja mind a 12 könyv tartalmát s végül mutatványt közöl a »nagy lélek« szép gondolataiból, aphorismáiból. 6. A jászóvári premontrei kanonokrend lassai főgynmasiumának értesítője Koslka V. Viktortól irodalomtörténeti tanulmányt közöl C. Valerius Catullusról, a rómaiak legnagyobb lantos költőjéből (élt ti G 7 —