Századok – 1885

I. Értekezések - KÁPOLNAI P. ISTVÁN: I. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490. évi feljegyzései

KÜLÖNFÉLÉK I. MIKSA CSÁSZÁRNAK BÉCS ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR ELFOGLALÁSÁRA VONATKOZÓ 1490-IK ÉVI FELJEGYZÉSEI. I. Miksa császárnak saját kezével írt, több kötetre menő feljegyzései között sok oly adatot találunk, melylyel a magyar történelemnek némely hézagát betölthetjük. E tekintetben Miksa császár feljegyzéseinek azon része is érdekes, mely a Magyarország ellen indított 1490-ki hadjáratát írja le, a mikor Miksa néhány hónap alatt mindazt visszaszerzé, a mivel Hollós Mátyás királyunk, Miksa rovására, Magyarország hatalmi állását növelte volt. Kevés uralkodónak kedvezett a szerencse úgy, mint Miksának, de kevés uralkodó is használta fel a szerencse kedvezményeit oly ügyesen, mint ő. Mindenekfelett különös szerencse volt I. Miksára nézve ama körülmény, hogy a magyar birodalmat az Ens folyóig kiterjesztő Mátyás királyunk előbb halt meg, mintsem fiát utódjává megválasztathatta és megkoronáztathatta volna. A szerencse e kedvezményét Miksa azonban erélyesen és ügyesen fel is használta : április 5-én halt meg a nagy király és augustus 19-én Miksa már be is vonúlt Bécsbe, a hol rögtön a Magyarország ellen indítandó hadjáratra készült, úgy hogy november 18-án már Székesfehévárt is bevehette. Miksa császár ezen hadjáratot feljegyzéseiben csak felületesen írja le, a miért is nem szorítkozom a feljegyzéseknek csupán száraz fordítására, hanem azokat mind azon helyreigazításokkal, megjegyzésekkel és kiegészítésekkel is bővítem, a melyek szükségesek, hogy egyúttal e hadjáratnak lehetőleg hü képét is adhassam. Bécs a XV. században Európának legjobban megerősített városai közé tartozott ; belvárosa már akkor is, ép úgy, mint még