Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

146 KARANCSBERÉNYI BÁRÓ BERÉNYI GYÖRGY helységeiben, — Ugyanez év febr. 4-éu Vízkelethy Mária, özvegy Dóczy Mihály né, Sarlóczon, Sárfőn, és Kartóczon (Nyitra megye) fekvő összes zálogos jószágait 1000 körmöczi aranyért Berényi birtokába bocsátja, s ezeken kívül még számos apróbb szerzeményéről van tudomásunk. , Az előző évben nádorrá választott Wesselényi Perencz azonban, a ki Berényivel — feleségéről sógorságot tartott, s különben is nagyra becsülte ennek képességeit, nem hagyá őt sokáig nyugodni s az 1659-ik év végével — egy nevezetes küldetésben már útban találjuk Erdély felé — mint Leopold teljhatalmú megbízottját Rákóczy és Barchay fejedelmekhez. Czélomhoz képest el kell mondanom röviden e követség előzményeit. II. Rákóczi György fejedelemsége mint tudjuk fordúló pontot jelez Erdély államéletében s mindenesetre bajos volna eldönteni vajon a dolgok természetes folyama, vagy pedig Rákóczinak észszerűtlen s rajongó nagyravágyás által sugalmazott tettei, < készítették-e elő ama változást, mely Erdélyt előbbeni, ha nem is teljesen független, de kétségtelenül önálló állapotjából, lassanként basasággá változtatta. Hajlandók vagyunk hinni, hogy mindkét tényező közreműködött itt, és mert nyilván való dolog, hogy már ekkor lejárt az az idő, midőn még Erdélyt a vallás és politikai szabadság védbástyájának nevezték s a viszonyok alakúlása folytán a kis állam magasabb politikai jelentőségét is elvesztette : igen természetes, hogy Rákóczi nem annyira előidézte, mint inkább sietteté a végkifejlést, mit megakadályozni különben sem állott volna hatalmában. Hogy mi volt oka Erdély bukásának ? e kérdésnél a föltevések és okoskodásoknak tág mezeje nyílik meg, de ezek bármily szépen hangozzanak is, csak föltevések és okoskodások maradnak. És mert nagy horderejű világesemények létrejövetelénél számtalan tényező működik össze, minthogy e kérdést különben sem tartjuk e rövid tauúlmány folyamán megoldhatónak, állapodjunk meg abban, hogy Erdély már ez időszakban bevégezte missióját, melyet csaknem két századon keresztül oly dicsőn teljesített s a politikai alakúiások tovább fejlődésének határt vetve, fennállását, mint független államét — szükségtelenné tették. De nagy átalakúlások nagy rázkódtatások nélkül sohasem mentek végbe s ezt Erdély sorsánál is tapasztalhatjuk. — Halál küzdelme óriási hullámokat vet fel, elborítván az egész hazát, magával sodorva nemzetünket. E halál küzdelem II. Rákóczi György fejedelemsége alatt vette kezdetét s jóllehet csak akkor ért véget, midőn már a félhold hanyatló félben vala Budavár ormán, de Erdély államisága a