Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

KT.ETE ÊS Г0ТЛТ1КЛТ MÜKÖDÉSEO 161- 1 67 7. 141 sokra. - Ferdinánd megbízottjai ugyanis az 1642-ben márt. 19-én megkötötték a törökkel az úgynevezett újszőnyi békét, mely az ellenségeskedésnek véget vetett, ámbár reánk nézve egyátalában nem volt kielégítő. >) Nem sokkal e békekötés után történt, hogy Eszterbázy Miklós nádor előszámlálván Berényi Györgynek a király és az ország szolgálatában szerzett kiváló érdemeit, az Alsó és Felső Koroson fekvő összes koronajavakat és haszonvételeket neki adományozta. — Ez tudomásom szerint, az első adomány, melylyel Berényi érdemeit jutalmazták. Meddig viselte Nyitramegye alispánságát, azt a reánk maradt oklevelekből megállapítani nem lehet. Saját följegyzései a mellett bizonyítanak, hogy az 1642. év május 29-ére hirdetett, de a német birodalmi hadaknak a svéd háborúban szenvedett vereségei miatt eredménytelenííl eloszlott pozsonyi országgyűlésen, Kereszthúry Lászlóval együtt Nyitravármegye követe volt ugyan, de alispánságáról nem mondott le. A családja jövőjéről gondoskodó atyának nagy lelki nyugtalanságára szolgált az a körülmény, hogy fiú gyermekkel mindezideig nem áldotta őt meg a gondviselés, s testvérbátyjának két rendbeli házassága magnélkűl maradt. Abbeli aggodalmához, bogv ős régi nemzetsége benne elenyészik, még egy súlyosabb is járult; jószágainak nagy részéből ugyanis a nőág örökösödése ki volt zárva — s így halála után javai, gyermekeinek megkárosításával a koronára voltak szállandók. — Minden úton módon azon törekedett tehát, hogy ezt eltávoztassa, a mi neki sikerűit is. Eszterházy Miklós nádorral a legjobb viszonyban állott, — s minthogy a bécsi udvarnál is »grata persona« volt, 1643. febr. 26-án egy rendeletet eszközölt ki Zsigmond bátyjával együtt, melynek értelmében a nádor elrendeli, hogy Kata, Julia, Zsuzsa és Mária nevű leányai - nemkülönben Zsigmondnak isten kegyelméből még ezután születendő nő utódjai — a Nyitravármegyében fekvő ős jószágokba örök joggal beigtattassanak. — E rendeletet egy másik, aztán egy harmadik követte s a nőág örökösödése a Magyarország területén fekvő összes Berényi jószágokra nézve — ') Alkalmasint Berényi György mint alispán volt feje annak a bizottságnak, mely Nyitravármegyének a török által szenvedett sérelmeit összeírván — a szönyi béke tanácskozások elébe terjesztette. Jegyzökönyvében egy részletes kimutatást találunk, mely szerint Nyitramegye területén az első szönyi béke után a török 71,300 frtnyi kárt tett, bebódoltatott 14 falut, fogságra liurczolt 418, megölt 45 embert, elhajtott 2022 db. marhát. — A hódolt községek 2802 frt. sarezot fizettek, s a rabok kiváltása 1063] frtba került.