Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - II. közl.

A SZÉCI1YEK MUBÁNY11AN. 119 jószágát s Mária csak hosszadalmas alku utjáu nyerhette meg az őt a jószághói illető leánynegyedet, melyet mások bűneiért a törvénynek és szokásnak megfelelően el nem vehettek tőle. ') De nem ez volt az egyedüli csapás, mely a fiatal leányt ez időben sújtotta. 1600-ban mindszent táján az özvegy két gyermekével Ungmegyében neviczkei várában időzött. Ekkor Homonnay Drugetli Bálint »nem tudni minő szándéktól indíttatva, megszegve a korona iránti hűséget és nem a közbéke szempontjaitól vezetve« mintegy háromezer emberrel, nemesekkel, szolgáival és jobbágyaival a várat megtámadta és el akarta foglalni. De Dóczy Fruzsina férfiasan védte magát. Homonnay a várat rendes ostrom alá fogta s az ellentállást akként törte meg, hogy a csatornákat, melyekben az ivóvizet a várba vezették, szétrombolta. Erre a vár úrnője kénytelen volt az erőszaknak meghajolni s megnyittatta a kapukat, a betörő ellen a rendes pör utján keresve orvoslást.2) Noha a támadásra kétségkívül anyja és fivére szolgáltathattak ha nem is indokot, de legalább ürügyöt, a fiatal leány velők együtt érezte következményüket. Ifjúságának első évei tehát alig lehettek boldogok az örökös hányatás és viszályok közepette. Csakhamar olyasmi történt, mi még mélyebben sújtotta. Anyja harmadízben férjhez ment és pedig külföldre, egy lengyelországi strarostához.8

) Első férjétől származott két gyermeke ittbenn maradt az országban. György már serdült korába lépett, sőt 1600 óta Uninegye főispánja volt. Huga Mária azonban még nagyon rászorult volna az anyai gondozásra. De nélkülöznie kellett azt s így gyermekkorában, melyet keserű megpróbáltatások közt töltött, önmagára, saját lelkére lőn utalva, mert testvérbátyja még mindig nem érett meg annyira, de nyugtalan, heves természete mellett nem is érezhetett kedvet hozzá, hogy nővére nevelésének szentelje magát. Anyjok- házassága még más bajt is hozott Györgyre és Máriára. A lelkiismeretlen asszony magával vitte lengyelországi A különböző íratok az Orsz. Lvtban. 2) Ez adatok Rudolf király 1601. decz. 21-én kelt leveléből vevék, melyben Homonnay Bálint ellen a hütlenségi pör megindítását rendeli el. A levél az idézés kézbesítéséről szóló jelentéssel a jászói konvent 1601. évi iratainak 1. számú csomójában van. 3) Az egykorú 1602-ki írat nem említi nevét s csak azt mondja Dóczy Fruzsináról »nunc vero cujusdain Poliui Starozta noininati ut aseeruissent consors.« Ellenben egyik 1648-ki okmány, melyet unokájának özvegye állított ki, ekkép mondja a harmadik férj nevét: »Frusina Dóczy primum Georgii condam Homonnay senioris postea vero Sigis-mundi Nagykoncziczay poloni consors« Neoreg. A. 888: 7 2.