Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Vidéki társúlatok - 269

270 TÁJTCZA. a régi lengyel királyi-városban és Tarnowban, kutatva mindenekelőtt a magyar vonatkozású történeti műkincseket és lajstromot készítve lengyel műkincsekről is. Megbízatása mindenekelőtt a krakkói püspökhöz szólt, a ki a régi királyi-vári székesegyház, a Wawel-templom kincsei felett rendelkezik a káptalannal egyetemben. A székesegyháznak nagyon becses kincsei vannak, pl. kelyhek a XIV—XYII-ik századból, egy kereszt a megváltó keresztjéből való szöggel, két gyönyörű reliquiarium szeleneze, egyik a lengyelek védszentje Szt.-Szaniszló fejét, a másik Szt-.Flórián fejét őrzi. De e kincsek között magyar eredetűt nem ismerünk. A legbecsesebb magyar ereklyét azonban mégis e templom őrzi, itt van Báthory István, Nagy Kázmér után a lengyelek legnagyobb királya, eltemetve. A templom legfőbb részén, a főoltár megett, külön kápolna sírboltjában nyugszik a nagy király, domborművekkel ékített rézkoporsóban ; a koporsó fedelében üveglap alatt látható egykorú arczképe. A mint a restauralás alkalmával a koporsó fedelét felemelték, meglepetve látták, hogy Báthory karddal van eltemetve, a mit a kath. vallás ritusa ellen lévőnek hittek, míg Fraknói Vilmos fel nem világosította őket, hogy Báthory azért van karddal eltemetve, mert a pápától felszentelt kardot kapott a muszkákon vett győzelme emlékeül. — A kápolnát nem régen, a 70-es évek közepén, restauráltatta Leplcowslá egyetemi régészettanár és tartományi es. k. conservator, Potoeka grófné költségén. A kápolnában a falból kidomborodik Báthory István síremléke: piros márványból faragott életnagyságú fekvő alakja, fején koronával, kezében királyi pálczával, felette márványtáblán felírással ; alább két oldalt családi czímerével. Nem érdektelen tudnunk a conserválás történetét. A monumentum körül ugyanis a fal omladozni kezdett ; Lepkowski, hogy megudja, mi annak az oka, bontatni kezdte a falat s így akadtak rá egy boltozatban Báthory koporsójára, a melyet a hagyomány szerint a kápolna más részében hittek. A koporsót aztán kiemelték, lefényképezték, külön is a rajta lévő dombormüveket, sőt lcfotographirozták magát a koporsóban nyugvó csontvázat is, melyet Matejko is lerajzolt — s azután nagy ünnepélyességgel fényes közönség jelenlétében temették el újra a kápolna alatti sírboltba. Krakkóban a Báthory-cultus általános. így a berezeg Czartoryski-féle nyilvános muzeumban őrzik azt a kardot, melyet XIII. Gergely pápa küldött a muszka győzelmek után Báthorynak. Ezeukivűl két más kardját is mutogatják ott. Van ott két gyönyörű kócsag-forgója is Báthorynak: sasszárnyat ábrázol, finom aranylemezekből áll s az egész mintegy kis zászlónyélen srófon forog, abba jöttek még a tollak, úgy hogy a csatában mint egy kis zászló lengett sisakján. Ugyancsak itt őrzik Jagelló Annának, Báthory István nejének az ékszereit. Van ott Báthorynak három olajfestményt! képe is, egy életnagyságú s ennek kicsinyített másolata, épen olyan, mint a koporsója fedelében üveg alatt lévő, (tehát a leghitelesebb képe) s még egy kis képe franczia aláírással. A muzeum gazdag műkincsei között több magyar vonatkozású is van még