Századok – 1884

Értekezések - Dr. FINÁLY HENRIK: Indítvány egy magyar glossarium ügyében - I. közl. 271

TÁRCZA. 271 pl. Hedvig (Jadviga) királynő könyve, két lap, elefántcsont faragványú képcsoportozatokkal a szenttörténetből; van egy Hedvignek tulajdonított (de valószínűleg későbbi) szelencze is. Ugyancsak a muzeum palotájában lévő bg Czartoryski-féle könyvtárban találjuk leggazdagabb írott emlékeit Báthory István lengyel uralkodásának, gyűjteményeket eredeti leveleiből s vagy nyolez kötetnyi másolatot a Naruszewicz gyűjteményében (Teka Naruszewicza). A muzeum igazgatója dr. Soholowshi Maryan s a custos Bejkowski előzékeny szívességgel fogadják a magyar kutatót. De Báthory István története még a lengyeleknél sincs megírva ; dr. Zakrzewski Vincze egyet, tanár gyűjti hozzá az adatokat, a ki a Báthory választása előtti interregnum történetét »Henrik futása után« (Po ucieczce Henryka) cz. jeles művében már meg is írta, s a ki jelenleg magyar nyelvi tanulmányokkal is foglalkozik munkája folytatásához. Szép oklevél gyűjteménye van Báthory korából még Polkowski kanonoknak. A gróf Potockiak muzeumában Báthory István gyűrűjét őrzik. Ugy ez, mint a hg. Sanguszko s a többi lengyel főurak kincstára sok becses műkincset őriz, melyek jórészt minket is érdekelnek. Van ezeken kívül az Akadémiának és az egyetemnek muzeuma. Az egyetemi könyvtár tulajdonában is van egy magyar eredetű műkincs, Mátyás király glóbusa, melyet a tudós magyar király ajándékozott a krakkói egyetemnek. A templomok közül legtöbb műkincset őriz a waweli székesegyházon kivül a krakkói ódon Mária-templom (40 — 50 kelyhet) s a tarnowi székesegyház a tinieci kolostor régi kincseit. — A szandeczi apácza-zárdában őrzik szt.-Kunegunda (IV. Béla királyunk leánya) arany kanalát és késnyelét stb. stb. A kép úgy volna teljes, ha belevonhatnók a lengyelföld többi részeit is, így legfölebb csak következtetést vonhatunk a részből az egészre. — De ennyiből is láthatjuk, hogy méltó volna kutatásunk tárgyává tenni tör ténelmi és mütörténeti szempontból az egész lengyelföldet, melylyel a múltban annyi érintkezésünk volt. INDÍTVÁNY az előmunkálatok megkezdésére, a melyek a magyarországi közép- és újkori latinság szótárának szerkesztésére az anyagot egybegyűjtve megvethetik az alapot. (Olvastatott az erdélyi muzeum-egylet történelmi szakosztályának 1883. december 8-káu tartott szakülésén.) első közlemény. Blumauer az ő kifordított Aenoisében elbeszélvén Aeneas megérkezését Latiumban, azt a kérdést vetteti fel Aeneas egyik kísérőjével, hogy vájjon miféle ország ez itt ? és erre az a válasz : Itt latinul beszél nek, tehát vagy Latiumban vagyunk, vagy — Magyarországon. A csúfon-