Századok – 1884
III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 819
820 TÁRCZA. a tábori belső élettel s a kisebb rangú katonák állapotával ismertetnek meg. E közleményt, mely 49 januárral kezdődik, Szinnyei tájékoztató bevezetéssel látta el. Torma Károly folytatja Rettegi emlékiratait, mely a magyar mfemoire-irodaloinnak egyik legbecsesebb terméke. A »tárcza« Szalaynak egy ismeretlen levelét közli. — A »TÁJÉKOZÓ« septemberi füzete a vaticani levéltár leírását adja, ugyanennek octóberi füzete a Monumenta Vaticana kész 1. kötetét ismerteti. — »Az EGYHÁZ MŰVÉSZETI LAP« szeptemberi füzetében, folytatja a régi templomi énekek ismertetését s ezúttal szent István királyról szóló énekeket mutat be, jelesül : Szeutmihályi Mihály, Bozóky Mihály énekes könyveiből s egy névtelenét kézírati példány után. Czobor Béla a »Gilde de Saint-Thomas et de St-Luc« folyó évi congrcssusát ismerteti, melyen maga is jelen volt. Az első fejezetben áttekintését adja a Gilde eddigi történetének s congressusainak. A Gildet huszonegy év előtt alapították azon kor legkiválóbb archeológusai és műgyűjtői, kik oly czéllal állottak össze, hogy évi kirándúlások alkalmával kiválóbb műemlékeket megtekintsenek, beható tanúlmány tárgyává tegyék, s a szükséghez képest publicálják. A Gilde nevezetes eredményeket ért el s a keresztyén archeológia sokat köszönhet neki. A második fejezet megkezdi a folyó évi kirándúlás történetét s a viandeni kirándulást írja le. Ezt követi Frangepán Ferencz leltárának második és befejező közleménye hasonlag nagybecsű jegyzetekkel ellátva. A »rövid közlemények« többi közt, két, a muzeumban őrzött imakönyv tábláját írja le s mutatja be rajzban, melyek annak idejében az ötvösmükiállitáson is szerepeltek, s melyek közül az elsőt a varannói egyház sírjai egyikében s a másodikat debreczeni templomi sírban találták. — Az októberi fűzetben Heid János az egyházi zene emelése érdekében emel szót s a régi énekkar visszaállítását sürgeti annak emelése érdekében. Némethy Lajos a nyulakszigetebeli s óbudai apáczák pecséteit ismerteti s rajzokban is bemutatja s az elsőt a XIV-ik század elejéről származtatja, az utóbbit ugyané század közepéről s azon véleményét nyilvánítja, hogy az ezeken ábrázolt szobor a Clarissák templomának főoltárán állott szobor alakját tünteti fel. A szerkesztő befejezi Gilde de St.-Thomas et St.-Lue f. évi congressusának leírását. A rövid közleményekben le van írva egy belgiumi díszes hártya codex, melyet a primás vásárolt meg. Az irodalom Paulus munkáját ismerteti a maulbrunni apátságról. Az apró hírekből értesülünk, hogy Szent-Benedeken Storno felfedezte az ottani kora-román keresztelő medenczét,
