Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 819

TÁRCZA. 821 mely még a XII-ik századból származik, továbbá bogy az egri egyházmegye irodalmi egylete sikerrel folytatja működését s 9 helység rnonographiájának megírására már is akadt vállalkozó. A DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT kÖzlÖliyének, az »Értesítőnek« ez évi negyedik és utolsó füzete megjelent. Dr. Márki Sándor »Mágócsi Gáspár öröksége« czím alatt egy érdekes családtani történetet közöl, melyhez az adatokat eg)', az aradi lyceumban örzött s periratokat tartalmazó eodexböl merítette, melyeket czikke függelékéül egész terjedelmükben közöl. Az utolsó Mágóesynak özvegyét, mint tudva van, Esterházy Miklós vette el s e periratokból kitűnik, hogy az eddigi köztudomással ellenkezőleg, Esterházy csak a Dersffy s nem egyszersmind a Mágócsy jószágokat is tartotta meg. Benedek Albert a XVI-dik század kedélyhangálata és Balassa Bálint czím alatt közöl egy czikket, mely azt ecseteli, hogy a költők, s főleg Balassa Bálint, hogyan gondolkodtak korukról. Igaza van, midőn azt mondja, hogy Balassa kifejezte kora kedélyhangálatát. Az »Egyveleg« többé kevésbé érdekes apróságokat közöl. Ezek közt vannak Temesincgyére vonatkozó apróságok, melyek egészen az eredeti írás contractióival közöltetnek : helyesebb lett volna ezeket feloldva közölni. Különben a szakember így is hasznokat veheti. Végül a társulat tagjainak névsora közöltetik. E szerint van a társulatnak 22 alapító s 270 évdíjas tagja. — A BUDAPESTI SZEMLE aug. füzetében Hampel József »Műtörténetünk és az ötvösmütárlat« czím alatt tanulmányt közöl, melynek végén critica alá veszi és ezáfolja Tagányinak a Századokban kiadott »Stil és történetírás« cz. czikkét. Tagányi erre a Szemle octoberi füzetében válaszol — melyre ugyanott Hampel néhány sornyi utószót közöl. Oda utasítjuk az olvasót, kit az érdekes eszmecsere érdekel, melynek ártatlan kezdője a Századok volt. A novemberi fűzetben Pauler Tivadar mutatványt közöl a budapesti egyetem története czímü nagy müve Il-ik kötetéből s Marczali Henrik épen alkalomszerüleg az erdélyi Hóra-világoj ismerteti, melyről különben két nagyobb munka jelent meg, részben új adatok alapján s ezeket ügyesen összeállítva. Higgadt, de igaz ítéletet mond a pórlázadás felett s keletkezését és lefolyását rövidre szorítva, de érdekesen adja elő. — A »FIGYELŐ« októberi füzetében Erdélyi K. a murányi kaland, ról írt költői müveket állítja össze. Hénap folytatja Rajnis életét, Abafy a nemzeti színház levéltárának ismertetését, Csaplár Benedek Révai életét. 54*