Századok – 1884
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Évi jelentés a Magyarországi Dr. Okirattárról 89
TÁRCZA. 89 ÉVI JELENTÉS A VATIKÁNI MAGYARORSZÁGI OKIRATTÁRRÓL. A Vatikáni Magyarországi Okirattár ügyében az ajánlattevők 1882. június 4-én tartott értekezlete, Ipolyi Arnold beszterezebányai püspök úr ő excellentiájának elnöklete alatt, Bankó József, Römer Flóris, Tarkányi Béla, Knauz Nándor és Fraknói Vilmos kanonokokból álló bizottságot küldött ki az Okirattár előkészítésére, szerkesztésére, kiadására e's a vállalat ügyeinek vezetésére. Egyúttal megállapította az értekezlet, bogy a munkálatok folyamáról e's a vállalat állásáról szóló jelentés minden esztendőben közöltessék az ajánlattevőkkel. Midőn a bizottság nagyméltóságú Elnökének fölhívására, első ízben van alkalmam ily jelentést bemutatni, mindenekelőtt örömmel emelem ki, hogy míg egyfelől a tényleg befolyó adományok a vállalat anyagi szükségleteit bőségesen födözik : a pápa ő szentsége kegyelmes engedélye által megnyitott forrásokból már is oly mértékben meríthetett a bizottság, hogy a vállalathoz kapcsolt várakozásnak megfelelni képes leend. Az alakuló értekezleten kimondatott, hogy az Okirattár két sorozatban fog napvilágot látni. Az egyik okiratokat és számadásokat ; a másik nuntiusi jelentéseket van hivatva tartalmazni. A bizottság az első sorozat számára mindenekelőtt lemásoltatta a vatikáni titkos levéltárban és a vatikáni könyvtárban Gentilis bíbornok (1307 —11. évben) magyarországi legátus irományait, melyek hazánk történetének azon válságos átmeneti korszakára vetnek világot, mikor az Árpádház kihalta után a szent szék az Anjou-dynasztia trónrajutását és megszilárdulását vitte keresztül. A bizottság, hogy a palaeographiai képzettségű római levéltári tisztviselők által készült másolatok pontossága iránt teljesen meg legyen nyugtatva, Dr. Fejérpataki Lászlót, a M. N. Múzeum levéltárnokát küldötte Rómába, hogy ott a másolatokat az eredetiekkel összevesse és sajtó alá készítse. Ezen irományok egy kötetbe lesznek foglalva, melyből már 22 ív van kiszedve. Gentilis követségével szoros összefüggésben állanak azon pápai tizedek, melyek a XIV. század elejétől kezdve a magyarországi egyházi javadalmakra ki voltak vetve, és a melyek behajtásáról a pápai tizedszedők pontos lajstromokat vezettek és küldöttek Avignonba. Ezen tizedlajstromok, melyek hazánk középkori egyházi és politikai topograpMája szempontjából nagyfontosságúak, ekkorig kis részben és hibás másolatok után vannak közrebocsátva. A bizottság Magyarország középkori helytörténetének legalaposabb ismerőjét, Pesty Frigyes akadémiai tagot bízta meg a lemásolással. 0 1882. november első napjaiban fogott ahoz. De bár a legnagyobb buzgósággal szentelte magát a fárasztó munkára, melynek nehézségeit a nedvesség által megrongált codex is növelte, mikor hivatalos teendői haza szólították, csak felerészben oldotta meg föl-
