Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - Dr. SZALAY JÓZSEF: Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen írta Schwicker ism. 74

75 TÖRTÉNETI IRODAI,OM. a szepesiekhez azt az intést intézi, hogy nem elég jó hazafiaknak lenni, ragaszkodniok kell németségükhöz is, sőt még azon sem, hogy gúnyosan emlegeti német eredetű honfitársaink ragaszkodását a magyar nemzeti ügyhöz. Nem emelünk ezek ellen kifogást, mert arra, hogy valaki magyarul érezzen, a magyar nemzet érdekeit szívén viselje, senkit sem lehet kötelezni. De lehetetlen nem kifogásolnunk, ha a magyar viszonyokat ismerő ember, azokat hamis világításban tűnteti föl. Nem furcsa-e, a hazánkat rövid tourista útból ismerő Löherre, mint tekintélyre hivatkozni s annak előadásai nyomán adni elő egyet-mást — természetesen hamisan. Lehet-e csak tévedés, mikor a megyék kikerekítését olykép adja elő. mintha az a szászokra sérelmes lett volna, mikor minden ember, akinek Erdély térképe a kikerekítés előtti és utáni időktől kezében volt, látja, hogy a tekintetbevételben a kormány a lehetőség végső határáig elment. Teljesen hibás az is, midőn a »németek mai helyzete« czímű czikkelyben a magyaroknak a németek iránti ellenszenvét emlegeti. Igenis a magyar nemzet neheztel arra a németségre, a mely a közös hadsereg részében, az előkelő magyar szalonokban található, rosz néven veszi a szászok által rendezett heczczet s nem birja átlátni jóindulatú voltát egyes német tudósok, mint Wattenbach, Löher, Kiepert magatartásának, de nincs magyar ember, aki csak a legkisebb ellenszenvvel beszélne az alföldi, a dunántúli vagy a szepesi német nyelvű és eredetű polgártársakról. Hibázik, midőn megfeledkezik azon körülmény fölemlítéséről, hogy hazánk német-anyanyelvű lakosságának a zsidók nagy részét képezik. Ezt pedig el kellett volna mondania, mikor a német hírlapirodalom virágzásáról beszélt. Statisztikai adatai nem megbízhatók p. a 495-ik lapon az iskolalátogatók arányszámai ; a városok nemzetiségi jellegét is sokszor egész hibásan adja s olyakat mond németeknek, a hol ezek a lakosságnak alig 10°/o-át képviselik, néba azon »drollig« tréfa is megesik rajta, hogy erőnek erejével alkalmazni akarván az elfelejtett német város neveket, azokat hibásan használja p. egy helyt Enyed=Salzburg. A mű történelmi részéből, mint említők, igen nagy helyet foglalnak el azon részek, a melyek csak a németségre, de nem a magyarországi németekre vonatkoznak, sőt hosszú fejezet még azoknak a.germán népeknek is van szentelve, a melyek hazánkban Nagy Károly előtt elkallódtak, a mi azt eredményezi, hogy csak kis hely marad a magyarországi németek számára, E rész két főhibában szenved. Az egyik az, hogy nem alapúi eredeti forrásokon s így korántsem adja hazánk eme derék népének oly történetét, a milyet a mai okíratközlések alapján adnia lehetett volna, a másik, hogy ő benne is megvan a részleges törté-