Századok – 1884

Értekezések - Dr. FEJÉRPATAKI LÁSZLÓ: A pápai levéltárak 66

KÜLÖNFÉLÉK. 73 Vaticana Hungarica kötetei, melyeknek mindegyike egy-egy kor­szak történelmét fogja felderíteni. Egyáltalában Magyarország történelmét az olaszországi s első sorban a vatikáni levéltárak ismerete nélkül megírni nem lebet. Batthyányi Ignácz erdélyi püspök már jól felfogta ezt, midőn kötetekre menő dolgokat má­soltatott onnan. Theiner publicátiói nagybecsűek minden szak­ember előtt. S mily kevés, elenyészőleg semmi mindez ahhoz képest, a mit e levéltárak még tartalmaznak. Oly nagy mértékben, mint jelenleg a Mon. Yat. Hungarica, még senki sem eszközölt közülünk ott kutatásokat; de ne higyje senki, hogy — habár e kutatások tíz-tizenöt esztendőt vennének is igénybe — ezzel ki volna ott merítve minden, a mi hazánk tör­ténetére vonatkozik. Nemcsak a Yatikán levéltáraival, ez óriási kimeríthetlen forrással, állunk ott szemben ; számolnunk kell azon családok levéltáraival is, melyek pápákat adtak a keresz­ténységnek. A Borghese, Farnese, Medici, Bospigliosi stb. csalá­dok levéltárai, pedig ezek is nem egy dologban nélkülözhetetle­nek reánk nézve, csak részben kerültek az állam tulajdonába, nagy részt most is magán kézben vannak. Mindezt felkutatni, úgy hogy minden kimerítve legyen, az anyag halmazánál fogva lehetetlen. De magában a Vatikáni titkos levéltárban is mindig marad kutatni való, s annak éppen az Árpádok korára vonatkozó része az, melynek teljessé tételéről még most, a fönt elmondott okokból, nem gondolkodhatunk. Annyi azonban bizonyos, bogy a Monumenta Vaticana Hungarica köteteiben oly kútforrást fogunk bírni, mely nélkülözhetetlen lesz minden magyar történetíróra nézve. FEJÉÉPATAKY LÁSZLÓ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom