Századok – 1884

Értekezések - Dr. FEJÉRPATAKI LÁSZLÓ: A pápai levéltárak 66

72 KÜLÖNFÉLÉK. az, hogy a régi szabályzat pontjainak megtartására senkit sem szorítanak. A készítendő új szabályzat utóvégre is csak a levéltári beikezelésre vonatkozik ; s ha segít is az ott dolgozók ügyén, meszszebbre nem igen hat. Ennél sokkal nagyobb tervei vannak a curiának, melyek valóban méltók a levéltár gazdagságához, s a benne rejlő, még sokáig kiaknázhatatlan kincshez. A mult év (1883.) második felében egy levéltári bizottság lépett életbe. Tagjai a bibornok-collégium legkiválóbb férfiai : Hergenröther, Pitra, Bartolini, Parochi. Ez a bizottság dolgozza ki a terveket, a melyek szerint a levéltárban rejlő anyagot értékesíteni kell. Tervben van az Annales Ecclesiastici folytatása, a régibb folyamok átdolgozása. Ki fogják adni a pápák regestáit, a kiválóbbaknak életrajzát. S mindezzel kapcsolatban megkezdődik a nagy munka, a levéltár összes anyagának revisiója. Nemcsak a sokszori költözködés, de a levéltárban végzett nagy tudományos dolgozatok, a régi Annalesek írói, Theiner munkálatai is nagy rendetlenséget hoztak abban létre. Mint mondják, a Theiner kiadványaiban közölt számtalan oklevél közül soknak eredetijére maiglan sem akadtak. Theiner ezt mind összehalmozta dolgozószobájában, egyesek talán idegen capsákba és ladulákba kerültek ; s így fel nem lelhetésük miatt a kutatók számára elvesztek. Régibb időben a darabok registrálása sem haladt egyöntetű terv szerint. Kapcsolatosan folyt az az Annalesek előhaladásával ; a mint ezek is századokon keresztül folytak, úgy a registrálás is ugyanannyi időn keresztül tartott. Hogy lehet igen hosszantartó munkától következetességet várni ? Ezt rectifikálni lesz hivatása a megkezdendő munkálatoknak. Ha ezek előbbre haladtak, csakis akkor lehet a valódi hiányokat constatálni. A pápai regesta-könyvek sorozatában, bár így is több ezer kötetre terjednek, itt-ott hiányok vannak ; ezek minden bizonynyal kiegészíthetők lesznek a számos congregatiók és egyéb pápai hivatalok levéltáraiból, hová a bejutás még most is igen nehéz ; mert a megnyitás csak a törzslevéltárra, az úgynevezett Archivio segreto-ra szólott. De mind ez a tervezett munka oly személyzetet, költséget s annyi időt vesz igénybe, hogy megvalósúlására soká kell várnunk. A terv azonban megvan, s így megvan a kezdetnek kezdete. A ki pedig mindezt szóba hozta, az Hergenröther bíbornok, kinek a történet-tudomány már eddig is sokat köszön ; s ha beteges állapota nem gátolná tervei keresztülvitelében, még többet köszönhetne. Hogy mit köszönhet neki, az ő pártfogásának és támogatásának a magyar történetírás, megfogják mutatni a Monumenta