Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 728

728 TÁRCZA. A munka I. kötete már nagy érdeklődést keltett s ennek köszönhette szerző, hogy olyan levéltári anyag is rendelkezésére bocsáttatott, melyet még akkor, mikor munkáját kezdette, nem használhatott fel. Ilyen pl. a császári cabinetnek levéltára, mely által, mint mondja, betekintést nyerhetett József kormányzása eszméinek műhelyébe és az államtanács tevékenységébe. Szükségtelen e nagy fontosságú munkát bővebben ajánlani olvasóink figyelmébe. Teljes mértékben megérdemli az azt, mert a roppant anyagot, melyet szerző átbúvárlott, teljesen fel is dolgozta. FOLYÓÍRATOK SZEMLÉJE. — Az »Egyházművészeti Lap« aug. száma folytatja az orsz. ötvösmükiállítás ismertetését. A 1Y. közi. a régi kelyhek ismertetésének van szentelve, kezdvén a legrégibben, mely körülbelől a VIII. sz. származik s Paur Iván tulajdona. A feliratot a kiállítás kalauza hibásan oldotta meg azt »Scindpald fecit«-nek olvasván. Közlő szerint az »Cundpald fecit«-nek olvasandó. Azután áttér az eddig elveszettnek tartott bői kehelyre, melyet újabban a kiállítás hozott napfényre. Továbbá tüzetesen vannak ismertetve az egri, a szepesegyházi, a Bornemissza Pál-féle kiváló szépségű kelyhek, mindnyáját rajzban is adván. Czobor, e czikk írója ez ismertetésében reflectál a kelyhekről írt alapos tanúlmányára. A. füzetnek egyik legbecsesebb és érdekesebb közlése »Frangepán Ferencz kalocsai érsek és egri püspök leltára«, mely közlő szerint 1543-ban íratott össze. E füzet első közleménye a 103. sz.-ig terjed s e közlésnek kiváló becset az ád, hogy az egyes tárgyak tüzetes és magyarázó jegyzetekkel vannak ellátva. Sok régi magyar szó van ebben felelevenítve, magyarázva — s ha a szerkesztő azon igéretét, a mit e közlésre vonatkozólag tesz, hogy egyházmütörténeti szótárt állít össze, befogja váltani, nemcsak műtörténet íróinknak, de nyelvészeinknek is hasznos szolgálatot fog tenni. De vájjon nem volna-e czélszerű e tervet akkép módosítani, hogy e szótár ne csak az egyházi, hanem az egyetemes műtörténelem tárgyait ölelje fel. A rövid közleményekben le vau írva a szakolczai gobelin, mely jelenleg a herczegprimás egyik féltettebb kincsét képezi. Továbbá leír egy pöstyéni műemléket s közli a »Gilde de st. Thomas et St. I juc« XVIII. gyűlésnek programmját, mely a.ug. 27-én tartatott meg. Az irodalom Vautrcy munkáját ismerteti a baseli püspökség történetéről s a »Vegyesek«-ben néhány apró hír van közölve.