Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 728

TÁRCZA. 729 — A »Hazánk« sept, füzetének első czikke Kossuthot mint szónokot és írót méltányolja, tényleg Csengery Antallal polemical. Zsilinszky folytatja Horvát István életrajzát, bírálván Horvát István történeti felfogását s vázolván Horvát István polémiáját az »áj iskola« embereivel. Zsilinszky gondosan áttanulmányozta a Horvát István életére vonatkozó adatokat s monographiája több új vagy rég elfeledett részletet elevenit fel. Id. Szinyei József »Komárom 1848/49.« czímü czíkkéből a második közleményt hozza s ebben már megkezdi naplóját, tulajdonképpen naponkénti feljegyzéseit, a hol szükségét látta, magyarázó, felvilágosító, kiegészítő jegyzetekkel kisérvén azt. Az ilyen naplóközléseknek a történetíró jó hasznát szokta venni, nemcsak az új adatokért, a melyek abban vannak, hanem azért is, mert ezek alapján jobban fixirozhatja az eseményeket. Azután az ilyenek történelmi becscsel is bírnak, s ha tekintetbe vesszük, hogy Komáromra vonatkozólag hiányosak ismereteink, legalább a részleteket illetőleg el fogjuk ismerni, hogy Szinnyei hasznos munkát végzett. Iványi István folytatja a tiszai határőrvidék történetének ismertetését. A Tárczában könyvismertetés és történeti repertórium van, — A »Figyelő« sept, füzetében Hénap Tamás folytatja Kőszegi Kajnis József életrajzát s irodalmi történeti munkásságának ismertetését. Rajnis elkeseredett és mérges polémiáit, melyeket Ráthtal, Kalmárral, Baróthival folytatott, írja le, s megkezdi a Magyar Muzeummal, illetőleg Bacsányival folytatott tollharczának rajzát. Igyekezett lehetőleg tárgyilagos maradni s czikkének az irodalomtörténetíró jó hasznát veheti. Révai életrajzához Csaplár Benedek a »Váltság« czímü czikkében sok becses érdekes adatot szolgáltat. Abafi Lajos a nemz. színház levéltárát ismerteti s a Kisebb Közleményekben egy pár apróság s irodalomtörténeti repertórium van. — A» Magyar Sión« juliusi füzetében Békési Emil befejezi szép tauúlmányát Náray Györgyről, s e közlemény Náray énekeinek, a Lyra Coelestisnek van szentelve, néhány megragadó s igazi ihlettel írt magyar és latin énekét bemutatván. Az augustusi füzetben az andácsi magyar kápolnára vonatkozó hagyományok érvénye históriai adatokkal van illustrálva. — A »Protestáns Figyelő,jul.—aug. száma megkezdi Csurgó történetének leírását, különös tekintettel levén a ref. gymnasium alapítására. A gonddal írt tanulmány szerzője Csira István. Ez első közlés Feste-