Századok – 1884
Értekezések - Dr. FEJÉRPATAKI LÁSZLÓ: A pápai levéltárak 66
KÜLÖNFÉLÉK. 71 ságba, időbe és költségbe kerül ; s ez még nagyobb kérdésekkel függ össze ; ilyen a számos congregatió és hivatal levéltárainak egyesítése a törzszsel, s a magánbirtokba került pápasági iratok visszaszerzése. A mint a levéltár Párizsból visszakerült, s akkor több éven keresztül elrendeztetett, jobbára ugyanazon állapotban maradt a jelenleg uralkodó XIII. Leo pápa trónraléptéig. Ez esemény uj aerát nyitott meg a levéltár történetében. Theiner publicatiói méltán felcsigázták a várakozást a vatikáni levéltár mesés gazdagsága iránt. Mily nagy volt az óhajtás az egész világon, vajha abba a hivatalnokokon kívül másnak is sikerülne bejutnia, ki a maga szempontjából egy egy korra több figyelmet fordíthatna, mint Theiner, ki utóvégre megtette azt, a mit egy ember tehetett, de nagy elfoglaltságánál fogva igen sok elkerülhette figyelmét. Ez sokáig elérhetetlen vágynak látszott ; olyannyira, hogy mikor a levéltár megnyitásának hire kezdett szállingózni, sokan tartottak, hogy ez megvalósulni nem fog. Ma , már márványtábla hirdeti a levéltár dolgozó szobájában a pápa e I liberalitását, s a világ minden részéből összegyűlő szakemberek csoportja mutatja, hogy e nagyfontosságú újításnak horderejét méltán fel is tudják fogni. Hergenröther bibornoknak kineveztetése a levéltár élére, a legszerencsésebb választás volt. A bibornok igazgatónak sokat köszönhetnek a levéltár látogatói ; s ha az ő tervei keresztülvitelnek, a vatikáni levéltár oly magasan fog állni, hogy még nélkülözhetetlenebb lesz minden nemzet történetének megírásánál, mint most. A levéltár látogatóira nézve még mindig a régi látogatási szabályok az irányadók. Ezen szabályoknak azon pontja, mely nem engedi meg a dolgozóknak, hogy 1815-ön inneni iratokat használjanak, teljesen érthető. Minden nagy levéltárban megvan egy bizonyos határ, melyen belül tetszése szerint felhasználhatja bárki a található anyagot. Egy másik igen fontos szabály az, hogy a levéltárból kikapott okleveleket a dolgozóknak teljesen lemásolniok nem szabad, azokból csak kivonatokat készíthetnek. Lemásoltatások iránt mindig a sottoarchivistához kellene fordúlni. De e szabály megtartására a levéltár hivatalnokai épen nem ügyelnek s azt egyáltalában nem is követelik ; valamely kornak rendelkezésre álló forrásait bárki felhasználhatja, akár kivonatok tétele, akár teljes lemásolás czéljából. A bibornok levéltár-igazgatónak legelső dolga, mikor az igazgatást átvette, e szabályzat helyébe egy újabbnak kidolgozása volt. Evek óta tanácskoztak az új szabályzaton, de annak életbeléptetése nagyobb nehézségekbe ütközik ; addig is elég vívmány