Századok – 1884
II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Louis XIV. et Strassbourg írta A. Legrelle ism. - I. közl. 707
710 TÖRTÉNETI IRODAI,OM. ezeken felül anyira francziává tette, hogy példáúl I. Napoleon bukása és a Waterloonál elvesztett csata után is még hónapokig fenntartották magokat a németek ellen némely elsászi kerített városok s Elsászban vívták elsászi polgárok ellen az utólsó csatákat, hogy a francziákat végkép legyőzhették és napjainkban is, íme tizenöt évi porosz simogatás után is az állítólag germán származású nép semmi vonzalmat sem mutat a porosz császársághoz s vágyai és érzelmei összeségét a francziákhoz való rokonszenv oltárán áldozza fel. Természetesnek találom, hogy a dolgok ily állása bosszantja német uraimékat. Ezért kell lakolni XIY. Lajosnak és kormányának s különösen Ponponne és Louvois, ministereinek, valamint Turenne, Crevis és Montclar tábornokainak. Maga a király : szörny, hitszegő, zsarnok, az oly emberek mint Louvois és Montclar az utólsó végrehajtók, csak arra méltók, hogy fajuk egytől egyig kiirtassék, mert a mit elkövettek: rablás, árúlás, gonoszság, megrohanás, kijátszás, gyalázat, szemtelenség1 ) ; no hiszen ha ezeket a. szidalmakat elszavalta a német tudós történet, hiszem, hogy megenyhült ; egyébaránt mi magyarok eléggé ismerjük a német harag és német boszszúság szótárát, századok óta volt alkalmunk eleget olvasni s eleget hallani, ha akár mint győzőkkel, akár mint legyőzöttekkel volt dolgunk velők. Legrette úgy látszik megelégelte a német tudósok hánykolódásait s hosszú éveket szentelve az eredeti hivatalos okiratok tanúlmányozására, írt egy higgadt, tárgyilagos munkát, kerülve minden szenvedélyességet, különösen azokat a hangzatos káromkodásokat, melyek a német uramék munkáiban csak ugy tündökölnek, de azért leverve és megczáfolva őket teljesen s be mártogatva a járatlanság, a tudatlanság, a ferdítés, a roszakarat pocsolyájába, úgy, hogy olykor a fülök se látszik. A munka kilencz nagy fejezetre oszlik. Az elsőben Straszburg város eredetét s történetét írja meg a XVI. század végéig, a másodikban a harmincz éves háború történetét, talán egy kissé bőven is részletezve az ide vonatkozó okiratok, jegyzékek ismertetését, úgy, hogy ha valami kifogást lehetne tenni a mű ellen csak az volna, hogy a trójai háború leírását a két tojáson kezdi. A ki a hadászatnak csak kezdetleges fogalmaival bír is, ha egy közönséges földabroszra tekint s számba veszi Francziaország helyzetét a többi szomszéd államok közt és a Eajna vizének folyását, a mint Helvecziából éjszaknyugatra fordúlva a franczia és x) Kaub, Venrath, Frevel, Ueberriimpelung, Schandthat, Freeheit Stb. A király pedig : monstre, iufidél, tyranue etc.
