Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Louis XIV. et Strassbourg írta A. Legrelle ism. - I. közl. 707

703 TÖRTÉNETI IRODAI,OM. német föld között Köln felé halad: lehetetlen észre nem vennie, hogy Elsász és vele Straszburg Francziaországnak földtanilag, de mindinkább hadtanilag organikus kiegészítő részét teszi s főkép ez utolsó tekintetben nélkülözhetetlen földrész. Ha van európai egyensúly s ez egyensúlynak tiszteletre méltó értéke, ugy ennek mellőzhetlen feltétele — conditio sine qua non — hogy Elsász és Straszburg Franciaországhoz tartozzék. Oda is fog tartozni bizonnyal elébb vagy utóbb. És e meggyőződésünknek nem az az alapja, hogy a párisi gaminok az utczai tüntetések alkalmával : Bevancheot szoktak kiabálni. — 0 hisz annyi mindent kiábáltak már Párisban az útczai és parlamenti gaminok, hogy ezekre bizony nem sokat lehet építeni ! — hanem az, hogy így kívánja ezt az európai nemzetek nyugalma. Legrelle is először a geográfiái helyzettel s aztán az őstörténettel ismertetvén meg, a viszonyt kezdi fejtegetni, mely a kis straszburgi köztársaság és franczia udvar között századokon át fenn állott. A franczia királyok mindig a leggyöngédebb érzésekkel viseltettek a tanács és egyes tagjai iránt, »kedves és tiszteletreméltó barátjaiknak nevezik« (très chers et reverends amis) a tanácsot, küldöttjeiket mindég kitüntetéssel fogadják akár a st.-cloudi, akár a fontainebleaui, akár végre a versailles-i udvarban, a franczia ministerek és nagy urak ebédeltetik, ünnepeket rendeznek számukra, a királyok megajándékozzák őket, elfogadják ajándékaikat s akárhányszor tetemes kölcsönöket adnak a városnak. A város kereskedőinek nagy szabadalmakat adnak a franczia földön, szóval a lehető legbarátságosabb viszony áll fenn a hatalmas Monarchia és a kis Respublica között, melyből egy kis anyagi hasznot mindig a respublica húz. Maga Elsász mint Landgrófság a német birodalomhoz (vagyis a császársághoz) tartozott ; azonban már régi idő óta egyegy osztrák főherczeg bírta, ki több izben egyszersmind straszburgi püspök is volt s az ily személyek által a püspöki és Landgróf-i méltóság egyesítetett, különben Straszburg maga köztársaság s olyan birodalmi város volt önálló kormányzással és igazgatással ; valami nagy ragaszkodással soha se viseltetett a császári kormány iránt, mert a központtól távol esvén, bajaiban soha se nyert kellő segítséget, sokat fizetett adóba, a császári biztosok nagyon telhetetlenek voltak, sokba kerültek s ha háború ütött ki, a sok katonaszedés, táborok eltartása, átútazó csapatok élelmezése, vezérek ajándékozásai s több effélék temérdek sokjába kerültek a városnak s az ígéret meg volt, de a fizetés soha se következett be, ellenben a franczia királyok ajándékozták a várost, ha valamikor eleséget kértek és nyertek, mindannyiszor megfizették. Es úgy hiszem, hogy még TV. Henrik óta, de különösen XIII. Lajos (Mazarin)