Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Louis XIV. et Strassbourg írta A. Legrelle ism. - I. közl. 707

TÖRTÉNETI IRODALOM. 709 De a mostani republicanus urak drastikus rendszere, nehogy IV. Henrik nemzeti- vagy XIV. Lajos katonai és irodalmi tekintetekben egyaránt dicsősséges kormányzása magát a monarchiát kedveltesse meg a franczia ifjúsággal, és hogy csak Robespierret meg Dantont, St. Just-öt és Lebast stb. tartsa nagy embereknek ; meghamisítja a nemzeti történetet, ez szánalmat és utálatot gerjeszt mindenkiben, ki a franczia nemzet iránt rokonszenvet érez s az emberiség fejlődéséről és a nemzetek történeteiről gondolkozni szokott. Még nem volt módom, hogy ilyen új divatú históriát vagy tankönyvet által olvashassak s létezéséről is csak a parlamenti vitákból van értesülésem ; de egy kis ízelítőben közvetlenül részesültünk néhányan itt Budapesten. A hetvenes évek elején ugyanis ide hozzánk menekült volt a tudós Rogeard s itt hogy másnak terhére ne legyen, némi csekély belépti díj mellet érdekes conference-okat tartott a franczia irodalom történetéből. Valahányszor azonban kénytelen volt egyik vagy másik franczia uralkodó nevét megemlíteni, soha el nem mulatta egy egy oldalba lökést adni úgy a személynek, mint a monarchiának, s míg irodalmi fejtegetéseit nagy figyelemmel és gyönyörűséggel hallgattuk, ártatlan kitörései felett mosolyogtunk, az erősebbeken nevettünk, gondolván, hogy ez a jó öregnek olyan megszokott tücske, bogara. 0 azonban ezt nem igen szerette s egy alkalommal ülés után épen engemet interpellált, hogy ^váljon a dámák mit nevettek, mikor ő IV. Henrikről beszélt ? Én tisztán megmondtam, hogy mi komikusnak tartjuk, ha egy franczia kitöréseket enged meg magának nemzete legnagyobb királyai ellen. Ah önök nem republikánusok ! mondá Rogeard kissé izgatottan. Nem uram, mondám én komolyan, mi monarchisták vagyunk mindnyájan a kik ide járunk. Az előttünk fekvő könyv, melyről szólani akarok, megnyugtatásunkra szolgálhat, hogy Francziaország komoly tudósai nem szegődtek a történetírás hamisításának szolgálatába, s nem igen veszik számba a túlzó republikánusok csodálatos bogarait. Legrelle műve igaz história, kellemes olvasmány, komoly munka. Éddig megjelent művei nem voltak szakszerű történelmi munkák, inkább irodalomtörténettel és politikával látszott foglalkozni. Ujabb időben azonban a német tudósok, kik szakmájukban mindenik Bismarknak és Moltkenak képzeli magát s az 1870-ik évi nagy hadsereg összes kevélységét érzi magába mikor íróasztala mellé ül erősen rátámadtak XIV. Lajosra és politikájára. hogy Elsásztés különösen Straszburgot a XVII. század második felében megszerezte, Francziaországhoz csatolta és miinl-47*