Századok – 1884

Értekezések - ZSATKOVICS KÁLMÁN: Az egri befolyás és az ez ellen vívott harcz a munkácsi görög szertartású egyházmegye történelmében - I. közl. 680

ÉS AZ EZ EI.LEN VÍVOTT HAKCZ. 695 hogy, meg nem adva a fenmaradt adatok közt az összefüggést, inkább növelik mintsem oszlatják a különben is nagy homályt. E homály azonban, némileg oszlani fog, ha a Duliskovics álláspontját foglaljuk el e kor történelmének vizsgálásánál, ki1

) a főpásztorok e nagy számának magyarázatát abban találja, hogy Taraszovics halálától egész 1689-ig, sőt mint látni fogjuk egész 1734-ig), két püspöke t. i. egy unitus és egy schismaticus volt állandóan a munkácsi egyházmegyének, — bár még ezután is elég nagy marad a homály arra nézve, hogy pl. meg ne magyarázhassuk magunknak, minő jogon rendelkezik Maurocordati Theophán fehér-tenger-melléki nem egyesült érsek 1677. ápr. 13-án, a munkácsi zárdában kelt magyar nyelvű oklevelében2

) a papi rendek felvételének idejéről és a papi nősülésről a nélkül, hogy említést avagy vonatkozást tett volna a még akkor életben lévő s uralkodó Zékány püspökről. Hasonlókép nem magyarázhatjuk meg magunknak azt sem, minő jogon viselhette Angelo Raphael spalatói érsek az »administrator Munkacsiensis« czímet s még kevésbé tudhatjuk, mily jogon idézhette 1688. jun. 15-én8) Szatmáron maga elé Monastelli Demeter szatmári unitus lelkészt, midőn olvassuk, hogy egyrészt Monastellit I. Lipót 1685. apr. 4-én Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bereg és Ungmegyék gör. kath. híveinek »moderátorává« nevezte ki,4

) s hogy másrészt ép ez időben nem is egy, de két unitus püspöke volt a munkácsi megyének, talán a zavar növelése végett, u. m. a nép s illetve a papság által választott Rakoveczky Method, ki Munkácson székelt, és a király által kinevezett Lipniczky Jeromos, kit azonban senki sem ismert volt el püspöknek. Legjobban látjuk azonban okodatolva e homályt az akkori politikai események által, miután tudjuk, hogy ép a munkácsi egyházmegyét alkotó terűletek voltak a legpusztítóbb események szinterei, mint pl. a Kemény János által való megsarczoltatásnak, a Vesselényi s Böham által vívott ütközeteknek a Kobb labanczai által véghezvitt kegyetlenkedéseknek. Ezek után érteni fogjuk, miért kell ez időszakot munkács-egyházmegye legszomorúbb korának nevezni és pedig nem csak a kikerűlhetlen anyagi romlás miatt, mely a zárdákat is annyira sújtotta, hogy a püspökök is csak faluról falura járva tengették életöket,5) hanem főleg a szellemi téren történt nagy visszaesés miatt. !) Dulisknvics II. 122. 2) Duliskovics II. 128, 3) U. o 130. 4) U. o. 5) Duliskovics II. 123.