Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643

646 AZ 1683-IK[ HADVISELÉS rátát a devolutio czímén. A spanyol Németalföld nagy részét gyorsan meghódította, mire 1668. elején Franciaország régi szövetségesei, ettől most már jobban félve, mint a Habsburgoktól, megkötötték a hármas szövetséget s kényszerítették hódításai legnagyobb részéről lemondani. De az európai jog rendőrét (Klopp szerint) hiába keresnők a szövetségesek között. Lajos nem tekintette az aacheni békét oly valaminek, a mely törekvéseiben végkép útját állja. A hármas szövetséget sikerűit szétrobbantania s 1672-ben megkezdte a bosszúló háborút Hollandia ellen. E támadása Európaszerte fölzúdúlást hozott létre s 1673. augusztus 30-ikán a császár és a spanyol király szövetséget kötöttek a köztársaság védelmére. Lipót ezen ténye Lobkowitz veresége volt, a ki a következő esztendőben egészen meg is bukott. Miután Lipót Lajos ellenségei közé állott, elhatározta az utóbbi, a ki eddigelé csak igen kis mértékben foglalkozott a keleti ügyekkel, azokra nagy figyelmet fordítani s az által a viszonyokat odavinni, hogy a Habsburgok német ága nyugoton ne szerepelhessen. Legelőször is a lengyel trónért vívott meg a két hatalom : 1674-ben ugyanis meghalt Korybut Mihály lengyel király, Lipót sógora, a Habsburgok most Károly lorrainei herczeget, a kinek országa azonban tényleg XIV. Lajos kezében volt, akarták a trónra segíteni. Ez ellen a francziák, az igaz nagy pénzáldozattal, keresztül vitték a korona nagyvezérének : Sobjeski Jánosnak megválasztását, E győzelmet a francziák nagy sikernek találták. Nem anynyira Lengyelország tényleges szövetségeért, mert arra az ország alkotmánya következtében nem igen lehetett számítani, hanem mert ebben vélték keleti archimedesi pontjukat föllelhetni. Innét akarták a magyar fölkelést erősíteni és a törököt Ausztriára uszítani. Magyarország helyzete ekkor egész más volt, mint a vasvári béke után : nyílt fölkelésben állott uralkodójával szemben. A Habsburgház I. Ferdinándtól kezdve elhibázott politikát folytatott hazánkban, nem alkalmazkodott nemzetünkhöz s folyton úgy kormányzott, hogy kormánya idegen uralom színével bírt. Innét van az, hogy nemzetünk sem viseltetett oly ragaszkodással e ház-